Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.

Obama a közösségi médiában egy vasárnap nyilvánosságra hozott videóban "az általunk valaha megtett legnagyobb és legfontosabb lépésnek" nevezte a kilátásba helyezett intézkedéseket. Hangsúlyozta, hogy a korlátozás szükségességét több évtizedre visszamenő adatok támasztják alá, és hogy határozott fellépés nélkül a világnak szélsőségesebb időjárással kellene szembenéznie, valamint az olyan betegségek elterjedésével, mint az asztma.

"A klímaváltozás nem egy másik nemzedék problémája. Már nem az" - mondta az elnök.

Obama a New York-i liberális napilapnak név nélkül nyilatkozó hivatalos személyek szerint az Amerika Tisztaenergia-terve elnevezésű program végső változatának kihirdetésekor 32 százalékban fogja majd meghatározni azt az arányt, amellyel az erőműveknek 2030-ig országszerte csökkenteniük kell majd a széndioxid-kibocsátásukat a 2005-ben regisztrált szintről. Az eredeti javaslatában Obama még csak 30 százalékot irányzott elő.

Az államok számára a végrehajtás megkezdésének határidejét eredetileg 2020-ban állapították meg. A végleges program ezzel szemben további két év haladékot biztosít majd a számukra, és az eredeti 2017 helyett 2018-ban kell beterjeszteniük az arra vonatkozó terveiket, hogy milyen lépések segítségével kívánják elérni a kitűzött célt.

Hitelekkel ösztönöznék az államokat

A szövetségi kormány hitelekkel próbálja majd az államokat arra ösztönözni, hogy már a kitűzött határidő előtt, 2020-ban vagy 2021-ben fejleszteni kezdjék megújuló energiaforrásaikat. Ezek - egyebek között a szél- és a naperőművek - egyébként az eredeti tervben megfogalmazottnál sokkal nagyobb szerephez jutnak a széntüzelésű erőművekről való áttérésben.

A korábbi elképzelésben a fő hangsúlyt arra helyezték, hogy fel kell gyorsítani a széntüzelésűektől a fölgázt hasznosító erőművekre történő áttérést. A végleges változat ezzel szemben már úgy számol, hogy a földgáz részaránya az országos energiamixben a jelenlegi szinten marad.

Az amerikai kormányzat szerint a széndioxid-kibocsátás korlátozása 2030-ig évi 8,8 milliárd dollárba kerül majd, ám ezt a költséget erősen meghaladják majd az egészségügy területén várható megtakarítások. Az átállás tényleges árát azonban csak az államok szintjén kidolgozott programok megismerése után lehet majd reálisan felbecsülni.

Nem lesz sima ügy

Az erőművek az amerikai üvegházgáz-kibocsátás fő forrásai, ezekből származik a széndioxid és más, a hőt csapdába ejtő gázok kibocsátásának egyharmada az Egyesült Államokban. A károsanyag-kibocsátás korlátozása - ha sikerül keresztülvinnie - Obama politikai örökségének egyik kulcseleme lehet. Az elnök az év végén megtartandó párizsi klímacsúcson aláírandó egyezmény sikeréhez azzal kíván hozzájárulni, hogy eltökélte: hazája a 2005-ös szintről 2025-ig 26-28 százalékkal csökkenti majd a kibocsátást.

Hillary Clinton demokrata elnökjelölt-aspiráns ígéretet tett rá, hogy megválasztása esetén meg fogja védeni Obama tervét a republikánusokkal szemben. Több mint egy tucatnyi állam viszont azt jelezte előre, hogy bíróságon száll majd szembe a tervvel és a Környezetvédelmi Ügynökséggel. Várhatóan ellenzéki és a jelentős bányászattal rendelkező államokban megválasztott törvényhozók is erőfeszítéseket tesznek majd az elképzelés zátonyra futtatása érdekében.