Dániában például a földtörvény mezőgazdasági képzettséghez és 30 kilométeres körzeten belül lakáshoz köti a földtulajdonszerzést. Még ezek megléte esetén sem lehet akármekkora területet bérelni vagy vásárolni, e téren felső korlátot szab meg a jogszabály. Az öröklést 40 százalékos adó terheli, ha pedig ezt elkerülendő családon belül adnák-vennék a földeket, akkor nem a felek alkuja, hanem az állam határozza meg a birtok értékét.
Egyes angolszász országokban, illetve Hollandiában jelentős a civil szervezetek, az egyház, az állam és a közintézmények földtulajdona, amelyek általában bérlőkkel műveltetik meg a földet. Németországban a keleti tartományok átmenetileg állami tulajdonba került földjeinek reprivatizációjára és bérbeadására külön alapot hoztak létre. Ez döntő mértékben mezőgazdasági célú használatra értékesíti a területeket, de beruházásokra is adhat földet.
Az európai földpiac legjellemzőbb tendenciája az elmúlt időszakban a befektetői kereslet gyors növekedése és ezzel párhuzamosan az árak meredek emelkedése volt. A lakáspiaci buborék kipukkadása után sokan fordultak a földvásárlás felé, aminek nyomán Németországban például egy év alatt 25 százalékkal ugrott meg a termőföld hektáronkénti ára - derül ki a European Public Real Estate Association összesítéséből.
Nagy-Britanniában még durvábban nő a föld értéke: hivatalos adatok szerint 2008 első félévében 24 százalékos volt az emelkedés. A vevői oldalon befektetési alapok is megjelentek, a német Palmer Capital Partners és a brit Bidwells várhatóan 300 millió eurót gründol össze földalapjába, így ez lesz a legnagyobb európai termőföldeket vásárló szervezet - írja a BBC. Az alap főként Lengyelországban, Magyarországon, Csehországban, Romániában keres megvásárolható területeket.