A világ pénzintézeteinek leírásai immár elérték az 1658 milliárd dollárt, az okozott kár pedig az IMF becslései alapján - többek közt az amerikai regionális kisbankok bedőlési hullámának folytatódásával - elérheti a 2800 milliárdos értéket. A folyamatra rásegíthet, hogy még mindig rengeteg eszköz van, aminek leírása még várat magára, ahogy a Dubai World példája is mutatja - szögezte le Costa Vayenas, a UBS feltörekvő piaci vezető elemzője egy szerdai előadásában.


Ugyan a gazdasági kilábalást jelenleg elősegíti a példa nélküli laza monetáris politika és a kormányzati gazdaságélénkítő csomagok, ám hosszabb távon a csomagok kifutásával és kamatemelések beindultával ezek hatása elenyészhet.

Ráadásul a kormányzati ösztönző-csomagok eredményeképpen az államháztartási hiányok elszállása a feltörekvő piacokat is érinti, nem csupán a fejlett gazdaságokat, s erre ismét a Közel-Keleten találni jó példát, hiszen a legdrámaibb növekedés idén Szaúd-Arábiában volt tapasztalható.

Ezzel ellentétes fejlemény látszik Magyarország esetében, ahol a megszorítások és az IMF-hitel feltételei miatt csökken a hiány több éves összehasonlításban.


Mindazonáltal Vayenas hangsúlyozta, a fiskális stimulusoknak is vége szakad egyszer, hiszen ez nem ingyen pénz, valakinek vissza kell majd fizetnie. Az USA gazdaságára idén és jövőre jó hatást gyakorolnak az élénkítő csomagok, ám azok kifutását követően a reál-GDP erős visszaesésére számítanak a UBS elemzői.


Fontos további tényező, hogy a gazdasági helyzet jelenlegi javulása csak a kormányzati intézkedéseknek köszönhető, a magánszektor befektetései elmaradoznak, ráadásul a növekvő munkanélküliség is a bizonytalanság irányába hat.


Az eleve túlterhelt amerikai fogyasztókban már nincs tartalék, így felmerül a kérdés, hogy az ázsiai piacok kiválthatják-e ezt a kiesést.

Vayenas érvelése szerint a kínai lakosság 2000 milliárdos fogyasztása rövidtávon nem lesz képes ellentételezni az Egyesült Államok közel 10 000 milliárdos fogyasztásának csökkenését, még folyamatosan bővülő afrikai befektetései által megteremtődő újabb piacok hatását figyelembe véve sem.


Ráadásul a kilábalás az Egyesült Államok számára nem lesz olyan látványos és dinamikus, mint a korábbi recessziós időszakok után. Ennek oka Vayenas szerint, hogy a bankokkal szemben támasztott tőkemegfelelési elvárások növelése csökkenti a hitelkihelyezésre fordítható forrásokat.

Ezt tetézi, hogy a jelenlegi gazdasági környezetben inkább a hiteltörlesztés és megtakarítás kerül a középpontba. A két tényező együtt az amerikai gazdaság növekedését 0,8 százalékkal foghatja vissza a UBS elemzői szerint, míg a német és francia gazdaságban ezek nem okoznak ekkora problémát.


A feltörekvők gazdaságok már részben átestek korábban a szabályozási hullámon, így növekedésüket ez nem befolyásolja. Magyarország azoban e téren kivétel, nálunk még további hitelezési szigorítások várhatók, ami visszafoghatja, illetve továbbra is alacsony szinten tarthatja a hitelkihelyezést, és ezáltal kitolhatja a gazdasági növekedés beindulását, valamint lassíthatja annak ütemét.


További bizonytalansági tényező a kamatemelések megkezdődése a fejlett gazdaságokban, amelyek jövő év második félévétől szintén visszafoghatják a kilábalást.


Az inflációval kapcsolatban az elkövetkező hónapokban nagyon vegyes jelzések érkeznek majd, egyes adatok az infláció, mások a defláció irányába mutathatnak. Jelenleg világszinten nagyon alacsony a pénzromlás üteme, sok helyütt negatív, ám a jegybankok pénznyomdáinak beindítása papírforma szerint kemény inflatorikus nyomást idéz elő.


Az infláció ellen szól ellenben az óriási output gap, azaz a gyárak szabad kapacitása, illetve az, hogy a bankok zöme ráült a pénzre és nem helyezi ki hiteleket. Ráadásul a piaci konszenzus sem számít az árszint növekedésére, igaz ez kontraindikátorként is felléphet.


A UBS elemzői azonban 2011-2012-re a fiskális stimulusok hatékony kivonásának hiánya esetén az infláció dinamikus bővülésére számítanak. Ennek megfelelően az állampapírok esetében véleményük szerint a hosszú hozamok nagyon alacsonyak a kockázatokhoz képest.


A tőkepiacokról szólva Vayenas elmondta, a feltörekvő ázsiai tőzsdék piaci kapitalizációja relatíve még mindig nagyon alacsony, így bennük továbbra is nagy felértékelődési potenciál rejlik. Az egyes befektetési termékek terén az elmúlt hónapok emelkedése ellenére a részvények még mindig csábító árazási szint mellett forognak.


Jövőre azonban a befektetők ismét visszatérhetnek a fundamentumokon alapuló kereskedéshez és előnyben részesíthetik a tartósan is nagyobb növekedési potenciállal bíró, illetve magas osztalékot fizető részvények vásárlásához.  Regionális bontásban a feltörekvő piacokon kívül az európai részvények felértékelődésében hisz Vayenas, a vén kontinensre ugyanis késleltetve érkezett meg a tengerentúlról induló pénzügyi válság, így a dinamikus emelkedés vége is későbbre várható.


Bizonytalansághoz vezethet ugyanakkor, hogy történeti tapasztalatok alapján kamatemelések előtt három hónappal nő a volatilitás a részvénypiacokon, és még várt emelés esetén is először esnek a piacok.


Az állampapírokat a UBS elemzői túlárazottnak, ám a vállalati kötvényeket továbbra is csábítónak tartják, igaz azok immár sokkal kisebb hozammal kecsegtetnek, mint egy évvel ezelőtt.