Ukrajna és Oroszország a világ legjelentősebb mezőgazdasági nyersanyagtermelői, ezért a műtrágyák árának emelkedése elsősorban a két ország közötti háborúnak tudható be. Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) adatai szerint tavaly Oroszország volt a nitrogén tartalmú műtrágyák első számú exportőre, és a második legnagyobb kálium- és foszforműtrágya-gyártó.

A nitrogén tartalmú műtrágyák ára a négyszeresére emelkedett, a foszfor- és kálium tartalmúaké pedig megháromszorozódott 2020 eleje óta, és az élelmiszer- és energiaárak is emelkedtek az elhúzódó koronavírus-járvány következményeként.

Hasonló mértékű áremelkedés legutóbb 2007-2008-ban fordult elő, melynek akkor világméretű gazdasági válság volt a következménye, valamint politikai instabilitást is okozott a fejlődő országokban.

Az orosz-ukrán háború ellenére nem szűnt meg teljesen az Oroszországgal folytatott kereskedelem, de Moszkva az ukrajnai katonai konfliktus miatt bevezetett szankciókra válaszul leállította a műtrágyák exportját, melynek súlyos következményei lesznek a globális élelmiszerpiacokon.

Az ukrajnai háború miatt tartós műtrágyahiányra kell készülni a CRU elemzőcég szerint, a Barclays előrejelzése alapján pedig mindenképpen további drágulás várható, hiszen a gépesítés miatt magas az élelmiszer- és műtrágyagyártás energiaszükséglete.

A Barclays elemzői szerint a mostani válság „nagyon aszimmetrikus” lesz, hiszen az élelmiszer- és műtrágyahiány sokkal inkább fogja sújtani a feltörekvő gazdaságokat, viszont a fejlett országok is meg fogják érezni az energiaárak növekedését, valamint a gabona- és műtrágyahiányt. A Well Fargo prognózisa szerint is elsősorban a fejlődő országokat fogja sújtani az élelmiszerhiány, de mindenhol magas lesz az infláció, amit mindenki a saját bőrén fog megtapasztalni.

Az orosz-ukrán háborúval kapcsolatos fejleményeket ezen a linken követheti