A világgazdasági fellendülés ellenére több országban is inkább emelkedett a politikai kockázatok szintje - derül ki az Aon 2011-es politikai kockázati térképéből. A társaság 211 országban és területen mérte a politikai kockázatokat az Oxford Analytica nemzetközi tanácsadó céggel együttműködve. Az elemzés olyan kockázati tényezőket vett figyelembe, mint a valuta átválthatatlansága, meg nem valósítható pénzügyi tranzakciók, sztrájkok, zavargások, lázadások, civil felkelések, háborúk, polgárháborúk, nem fizetés, politikai beavatkozás, az ellátási lánc megszakadása, továbbá a jogi- szabályozási kockázatok.

A pénzügyi, gazdasági válság negatív hatással volt a hagyományosan alacsony kockázati szinttel rendelkező országok gazdaságára is. Ebben az évben Izland az első Nyugat-Európai ország, mely az alacsony kockázati szint helyett közepes kockázatú besorolást kapott.

2011-ben 19 ország kapott az előző évnél rosszabb minősítést, 11 ország viszont alacsonyabb kockázatú kategóriába került. Az országokat hatfokozatú skálán rangsorolták az alacsonytól a legmagasabb kockázati szintig. Egy ország leminősítése azt jelzi, hogy emelkedett kockázatainak súlyossága vagy gyakorisága, míg a felminősítés az adott terület politikai kockázatainak csökkenését jelzi.

A politikai kockázatok a legnagyobb hatást a feltörekvő országok piacaira gyakorolják. A pénzügyi krízis elején készített apokaliptikus jóslatok ugyan nem valósultak meg, de a világkereskedelemben új norma kezd kialakulni; az Aon meglátása az, hogy a politikai kockázatok mindaddig emelkedni fognak, amíg a piac instabil, de visszatér a normális szintre, amint a világgazdaság növekedésnek indul.

Közepesen alacsony magyar kockázat

Magyarország a közepesen alacsony kockázati kategóriába került, a térségben Lengyelországgal, Szlovéniával, Szlovákiával, Horvátországgal és Romániával együtt.

Alacsony politikai kockázatú ország a régióban a jelentés szerint Ausztria és Csehország, míg közepesen magas rizikó jellemzi Szerbiát, Bosznia-Hercegovinát, Montenegrót, Macedóniát, valamint Moldovát.

Térségünkben mindössze két állam, Ukrajna és Fehéroroszország kapott magas kockázati besorolást.

Magyarország jelenlegi rizikófaktorai az Aon szerint egyrészt a pénzügyi tranzakciókhoz kapcsolódnak. A magyarázat szerint ez annak valószínűségét jelöli, hogy lehetetlenné válik a szerződésben meghatározott valutanemben a pénzügyi tranzakció lebonyolítása a helyi devizapolitika és/vagy annak a lehetősége miatt, hogy lehetetlen pénzt utalni az országba. A térségben Szerbia és Ukraja kapott erre a tényezőre hasonló besorolást.

Másrészt, a magyarországi politikai rizikófaktorok között a sztrájkok, zavargások lehetőségével is számolni kell a jelentés szerint, amely a terrorizmus eshetőségét sem veti el teljesen.

Végül, az Aon szerint a szuverén nemfizetés lehetősége is a magyarországi rizikófaktorok között említendő. Több ország leminősítését a szigorúbb hitelfeltételek is okozhatják, mely a nem fizetés kockázatának a növekedéséhez vezethet - fogalmaz a jelentés. A régióban Szerbia és Ukrajna áll még ilyen rosszul.

Érdekes fölfedezésre juthatunk azonban, ha a térségi országokkal összevetjük Magyarország egyes kockázati faktorait is. Bár ugyanazon kockázati besorolást kapták, konkrét rizikófaktorokat mégsem köt Szlovákiához és Szlovéniához a jelentés. A politikai szempontból szintén közepesen alacsony kockázatúnak minősített Horvátországban pedig a jogi és szabályozási környezet a negatív faktor. Románia Magyarországgal összevetve ugyan a pénzügyi tranzakciókat tekintve nem kockázatos, azonban nincs kizárva, hogy az ellátási láncolatokban zavar lép föl keleti szomszédunknál.

Ugyancsak elgondolkodtató, hogy Szerbia viszont ugyanazon rizikófaktorokat "mutatja föl", mint Magyarország, annal ellenére, hogy kockázati besorolása rosszabb (közepesen magas rizikó), és ugyanez igaz Ukrajna esetében is.

Stabilizáló globalizáció

Jó hír viszont, hogy az elmúl öt évben az Aon politikai kockázati térképén 30 százalékkal nőtt a közepes (közepesen alacsony, közepesen magas) politikai kockázattal jellemezhető országok száma, mivel ezen országok aktívabbakká váltak a világgazdaságban, és az országok vagyona is növekedetett.

A globalizáció felelős napjaink tiszavirág életű gazdasági eseményeiért, ugyanakkor a jelentés szerint pozitív hatása sem kérdőjelezhető meg a világ politikai és gazdasági stabilitására. Több ország, mely korábban a közepes vagy magas kockázatú volt, előnyt kovácsolva a globális kereskedelmi kapcsolatokból csökkentette politikai kockázatait. Ezt a tendenciát láthatjuk Dél-Amerika országaiban - Brazíliában, Kolumbiában és Mexikóban -, ahol az elmúlt öt évben folyamatos a javulás.