A magyar kormány pénzügyi csatája az Európai Bizottsággal (EB), az Európai Központi Bankkal (ECB) és a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) koránt sem ért véget - kezdi lényegre törően a tárgyalások megkezdésének lehetővé válásáról szóló tudósítását a Financial Times (FT) régiós tudósítója, Kester Eddy.

A befektetők szerdán örömmel fogadták a hírt, hogy az EB részéről zöld utat kapott a hiteltárgyalások megkezdése - a forint majdnem két százalékkal erősödött, a tízéves kötvények hozama a 9 százalékos szintről 8 alá csökkent, a BUX 4,5 százalékkal nőtt -, de hosszú lesz az út az EU/IMF készenléti támogatásáról szóló megállapodás aláírásáig. (Az FT nem elővigyázatossági hitelről ír, hanem az ennél jóval szigorúbb készenléti hitelre céloz. Igaz, Rogán Antal csütörtök reggel jelezte: a hitelkeret elnevezésétől függetlenül a kormány továbbra is egyfajta védőhálóként tekint a csomagra, azt lehívni nem szeretné - a szerk.)

Kapcsolódó

Fellegi Tamás IMF-főtárgyaló mérföldkőnek minősítette az EB engedélyét, hozzátéve, hogy a budapesti kormány elérte célját: a tárgyalások csak a gazdasági kérdésekről szólnak, politikai feltételek nincsenek. Török Zoltán, a Raiffen Bank elemzője azonban azt mondta Eddynek, hogy a jegybank körüli nézeteltéréseket az EB-n kívül az ECB-vel is rendezni kell és az IMF is hosszú kívánságlistával fog érkezni. Utóbbiban a gazdaságirányítás reformjával kapcsolatos kérések is lesznek.

Nem oda Buda(pest)

Ennél is smirglisebbnek látja a helyzetet Peter Attard Montalto, a Nomura elemzője, aki arra figyelmeztet, hogy az EB ugyan elégnek találhatta Orbán Viktor miniszterelnök engedményeit ahhoz, hogy a novemberben kezdeményezett tárgyalásokat elkezdjék, de szerinte egyértelmű, hogy ezeket csak akkor zárhatja le, ha a budapesti kormány teljesen aláveti magát a bizottság elvárásainak.

Montalto kíváncsi arra, miért fogadta el az EB Orbán vállalásait, miközben az ECB legutóbbi állásfoglalása szerint az európai jegybanknak továbbra is erős fenntartásai vannak Budapesttel szemben. Az ECB a magyar kormány hó eleji nyilatkozatai alapján úgy látja, hogy továbbra is fenyegetik az MNB függetlenségét. Ebből fakadóan szerinte az ECB-nek lesz még néhány megjegyzése, mielőtt a felek eljutnak az egyezségig.

Nem bíznak a kormányban

Az elemző szerint az IMF aggodalmai sem múltak el a magyar jegybank függetlenségének csorbításával kapcsolatban. Ezeket könnyen szóvá teheti a tárgyalások későbbi szakaszában. Montalto úgy látja, hogy a kérdés csak az, vajon nem annyi történt-e mindössze, hogy az ügyet előfeltételből végső feltétellé tették, amelyet így nem a tárgyalások megkezdése, hanem azok lezárása előtt kell rendezni.

Az IMF feltehetően továbbra is szkeptikus Magyarország valódi szándékait illetően - teszi hozzá Montalto. Nem biztos abban, hogy a budapesti kormány valóban akarja-e a megállapodást vagy - török mintára - csak húzni akarja az időt abban a reményben, hogy a befektetői bizalom végül az EU/IMF hitel megszerzése nélkül is visszatér az ország iránt.

Orbán megetetheti a befektetőket

Feltételezve, hogy a tárgyalások elkezdődnek, mert az IMF is bekapcsolódik, lényegében csak oda jutunk vissza, ahol decemberben tartottunk, amikor az EU és a Valutaalap le sem ült a tárgyalóasztalhoz. Az egyeztetéseknek mélyre kell ásniuk, ami sokáig fog tartani - véli a szakértő. Különösen nehéz ügy az adórendszer és a szociális juttatások kérdése, illetve ezek viszonya a tágabb gazdaságpolitikával.

És ott van még az állami tulajdonú cégek helyzete, a fiskális politika torz elemei, néhány strukturális probléma stb. Ezek megoldása az eddigieknél sokkal határozottabb hátra arcot igényel majd a kormánytól, amelyet politikailag és ideológiailag sokkal nehezebb lesz majd eladni, mint az eddigi változtatásokat - mondja Montalto.

Orbán mestere a kettős beszédnek, és a befektetők felelőssége, hogy figyelmen kívül hagyják-e ezt - zárul lakonikusan az FT blogbejegyése.