Az irigylésre méltó probléma a gyors ütemben szaporodó vállalkozásoknál, elsősorban az építkezéseken, a textil,- illetve a szolgáltatóiparban jelentkezik. Már az uniós csatlakozás előtt rengetegen vállaltak munkát külföldön, utána pedig csak tovább erősödött a kifelé tartók áradata, és a Tariceanu-kabinet eddig hiába tett erőfeszítéseket hazacsalogatásukra. A Világbank tavaly 2 millióra becsülte a külföldön letelepedett román állampolgárok számát, ehhez 500 ezer eseti munkavállaló jöhetett hozzá a szervezet szerint. A nem hivatalos becslések viszont több mint 3 millió vendégmunkásról szólnak - a magasabb adatot látszik alátámasztani az is, hogy tavaly 7,16 milliárd euróval rekordot döntött hazautalásaik világviszonylatban is nagynak számító összege. A hatóságok egy sor intézkedéssel, különböző támogatások és kedvezmények, illetve szakmai átképzések útján próbálják hazatelepedésre ösztönözni a Nyugat-Európában dolgozó munkásokat. A projekt részeként külföldi állásbörzéket is tartanak, melyeken kizárólag az elvándorolt dolgozók számára kínálnak hazatérési lehetőséget: először a múlt hét végén, Rómában szerveztek ilyet, ahol a felkínált közel 7500 romániai munkalehetőség iránt sokan érdeklődtek, de kevesellték a felajánlott összegeket - a főleg Olaszországban, illetve Spanyolországban dolgozó romániai vendégmunkások átlagbérétől ugyanis jóval elmaradnak a hazai ajánlatok. Ennek ellenére a román hatóságok sikeresként könyvelték el a rendezvényt, elmondásuk szerint Torinóra és Milánóra, majd Spanyolországra is kiterjesztenék a kezdeményezést. Eközben a Romániában működő vállalatok egyéni eszközökkel kísérleteznek, mert bár a munkaerőpiacban látszólag még van tartalék, a munkanélküliek nagy százaléka teljesen képzetlen. Egyre gyakoribb, hogy Ukrajnából, a Moldovai Köztársaságból vagy Kínából importálnak munkaerőt, sőt sajtóhírek szerint egy textilipari cég nemrég több mint 100 bangladesi munkavállalót alkalmazott, akiket nemsokára további ezren követhetnek. Némi optimizmusra adhat okot, hogy lassulni látszik a kiáramlási folyamat, legalábbis a munkaerő-elhelyezési ügynökség tavaly alig 32 500 főt közvetített ki, 40 százalékkal kevesebbet, mint egy évvel korábban. Ez azonban az ügynökség bevallása szerint sem tükrözi a tényleges helyzetet, mert az uniós csatlakozás óta a román állampolgárok közvetítők nélkül is munkát vállalhatnak a munkaerőpiacukat megnyitó országokban.