Hiába a nyugati szankció és a hosszútávon elkönyvelhető orosz összeomlás, amíg az unióban Oroszországtól vesszük a földgázt, addig van mibe kapaszkodnia az ország gazdaságának. Ennek az egyik legjobb szemléltetése az, ahogyan alakult a rubel árfolyama az utóbbi hónapokban.

A konfliktus kiéleződésekor, idén januárra némileg visszaesett az orosz valuta, de egészen a megszállásig 85-90 rubel alatt lehetett hozzájutni 1 euróhoz. Az ezt követő gyors szankcionálással, Oroszország központi bankjának elvágását a valutatartalékaitól és a SWIFT fizetőrendszerből való kitiltással azt érte el a Nyugat, hogy február 24-től március 10-re már több, mint a korábbi másfélszeresébe, 150 rubelbe került 1 euró.

Földgázon szárnyal a rubel

Ettől a ponttól, hiába a bizonytalanság, a fogyóban levő orosz tartalékok és a további szankciók, a rubel árfolyama elkezdett erősödni. Megszállás előtti értékét április elejére-közepére szerezte vissza, és mostanra ott tart, hogy 70 rubelbe kerül 1 euró, ilyen pedig utoljára 2020 februárjában volt.

Ennél ritkán állt jobban a rubel, amióta Vlagyimir Putyin orosz elnök 2014-ben annektálta a Krím-félszigetet, és ez már kevésbé magyarázható csak kamatemeléssel vagy egyéb stabilizáló intézkedéssel, derül ki az Euronews elemzéséből. Az általuk megszólaltatott brüsszeli gazdasági agytröszt, a Bruegel igazgatóhelyettese, Maria Demertzis szerint a gázkifizetések tehetnek a további erősödésről.

Ahogy április végéhez közeledtünk, egyre jobban beért az orosz gázért rubelben fizetési kötelezettség, és ezzel együtt a valuta iránti kereslet is. Demertzis elmondta, hogy a gázkifizetések rubelre való átváltása az, ami továbbra is lehetővé teszi nem csak a rubel erősödését, de azt is, hogy az oroszok továbbra is európai tőkéhez jussanak.

Mindenképpen fájó embargó

Oroszország exportjának nagyjából 60 százalékát teszik ki a fosszilis energiahordozók, amelyek az állam bevételének 40 százalékát jelentik. Míg kifejezetten fajsúlyos tényező az olaj, amelynek piaci értékéhez közvetlen is hozzá van kötve Oroszország védelmi büdzséje, addig a másik legfontosabb bevétel az a körülbelül 400 millió euró (jelenleg több mint 150 ezermilliárd forint), amit az EU országai naponta fizetnek ki Putyinnak.

Ez utóbbiról, a gázcsapok önkéntes elzárásáról egyelőre megakadt az uniós vita, pedig például hazánkban is lenne lehetőség extra földgáz kitermelésére. A hatodik szankciós csomaggal érkezhetne viszont az olajembargó, amely egyelőre úgy tűnik, hazánkon és Szlovákián akadt meg. Hiába a felkínált egy éves haladék, a kormány továbbra sem elégedett az orosz olajimport leállításának ötletével (és költségének kompenzálásával).