Az Európai Parlament (EP) képviselőit sokan arra biztatják, hogy lépjenek fel keményen az Orbán Viktor vezette magyar kormány ellen annak a jelentésnek a szavazásán, amely szerint Magyarországon súlyosan megsértik a jog uralmának érvényesülését - vezeti fel cikkét a brit Guardian. A voksoláson, amely szeptember 12-én lesz, arról döntenek a EP-képviselők, hogy kezdeményezik-e az uniós alapszerződés 7. cikkelye szerinti eljárás elindítását Magyarország ellen az EU alapértékeinek megsértése miatt. A történet vége az ország szavazati jogának felfüggesztése lehet.

Ha a parlament támogatja ezt a kezdeményezést, az egyet jelent azzal, hogy az EU a korábbiaknál sokkal keményebben lép fel az elmúlt nyolc és fél évben Magyarországon kiépült rezsimmel szemben. A Guardian emlékeztet azokra a jelentésekre, amelyek szerint Orbán Viktor 2010-es hatalomra kerülése után gyengítették a sajtószabadságot, a jogszolgáltatás függetlenségét és az EU-s források egy része a kormányfő környezetéhez tartozó üzletemberek zsebébe került.

QP | Quality Placement

Minden bizonytalan

A szavazás előtt senki sem tudta megmondani, mi lehet annak végeredménye. Az borítékolható, hogy Magyarország áprilisban újraválasztott miniszerelnöke harcias performanszot vezet elő az EP vitájában. Régóta azzal vádolja az EU-t, hogy hatáskörén túllépve beleavatkozik a tagállamok politikai életébe. Ebben egyetértenek vele a parlamentben még jelen lévő brit konzervatív képviselők is és számíthat a Fidesz pártcsaládja, az Európai Néppárt egy részének támogatására is.

Ahhoz, hogy elinduljon a 7. cikkely szerinti eljárás, az erre vonatkozó javaslatnak kétharmados támogatást kell kapnia. Judith Sargentini holland zöld EP-képviselő, a magyarországi helyzetről szóló jelentés készítője a voksolást megelőző napokban teljesen bizonytalannak látta annak kimenetelét.

Azzal biztatta kollégáit az igen gomb megnyomására, hogy a tények nem hazudnak, és ő ezek alapján jutott jelentésében arra a következtetésre, hogy Magyarországon rendszer szinten sérül az európai alapjogok és értékek érvényesülése. Óvott a tartózkodástól, mert az kívülről a javaslat elutasításának értékelhető, hiszen csökkenti a minősített többség elérésének esélyét.

Propagandagyőzelem

A 7. cikkely célja ugyan, hogy elejét vegye a demokrácia leépülésének a tagállamokban, ám az európai intézmények idegenkednek az alkalmazásától. Az Európai Bizottság például eljárást folytat ennek alapján a varsói kormány ellen a lengyelországi bírósági reform miatt, ám Brüsszelben attól tartanak, hogy ha alkudozás helyett kőkeményen lépnének fel, akkor azt a lengyel vezetés EU-ellenes propagandára használná fel.

Lényegében erről beszélt a Guardianban megszólaló Mráz Ágoston, a brit sajtóorgánum leírása szerint kormánymegrendelésekből élő Nézőpont Intézet igazgatója is, aki szerint az egész EP-s procedúra csak erősíti Orbán belpolitikai irányvonalát, hiszen egy Magyarország függetlensége ellen indított támadásként tálalhatja azt. Sargentini elfogadja ezeket az érveket, de úgy véli, hogy az EU-tagállamoknak nem kellene hagyniuk, hogy a magyar vezetés teljes gázzal távolodjon a demokráciától.

Új szempont

A "magyar kérdés" megosztja az EPP-t: egyes képviselők, főként észak-európaiak azzal fenyegetőznek, hogy vagy a Fidesz vagy az ő pártjaik hagyják el a pártcsaládot. Manfred Weber, aki a napokban jelentette be, hogy indul az Európai Bizottság elnöki tisztségéért a jövő évi választáson, új szempontot hoz a vitába. Hangsúlyozza, hogy nagyon aggasztják civil szervezetek jogviszonyát újraszabályozó magyarországi törvények, illetve az, hogy bizonytalan a Közép-európai Egyetem (CEU) sorsa.

Ugyanakkor azt mondja: azért nem támogatja a Fidesz kizárását az EPP-ből, mert az a David Cameron korábbi brit miniszterelnök vezette brit konzervatívok önkéntes támogatására emlékezteti. Ez volt az a politikai lépés - véli -, amely elvezetett ahhoz, hogy a britek többsége a 2016. júniusi népszavazáson a brexit mellett döntött. Nem akarja, hogy ez megismétlődjön Kelet-Közép-Európbában.

A toryk EP képviselői várhatóan a 7. cikkely szerinti eljárás elindítása ellen szavaznak. Hangadóik azt mondják, hogy ezzel nem írják alá azt, amit az Orbán-kormány Magyarországon csinál, de úgy gondolják, hogy az Európai Parlamentnek nem kellene beleavatkoznia az EU-tagállamok politikai folyamataiba. Sargentini hozzátesz ehhez egy megjegyzést: Theresa May brit miniszterelnök úgy érzi, hogy Orbán Viktor támogatja a brexittárgyalásokon, ami nagyon érdekes...

A fotó forrása: Szabó Dániel/Napi.hu