A kommunista diktatúra az atom- és rakétaprogramja miatt ellene bevezetett nemzetközi szankcióktól sújtva súlyos élelmiszerhiánnyal küzd. Tavaly 4,95 millió tonna terményt takarítottak be a 25 milliós országban, félmillió tonnával kevesebbet, mint egy évvel korábban.

Az ENSZ szerint a lakosság 43 százaléka, 10,9 millió ember szorul humanitárius segélyre, 600 ezer emberrel több, mint egy évvel korábban - írta az MTI alapján a Hvg.hu.

Kapcsolódó

Ezzel egy időben pénzhiány miatt hatmillióról 3,8 millióra kellett csökkenteni azoknak a számát, akiket segéllyel tud ellátni Észak-Koreában. Tapan Mistra, az ENSZ észak-koreai koordinátora arra hívta fel a figyelmet, hogy az észak-koreai segélyezésre kért pénznek alig a negyede jött össze, így ez a világ egyik leginkább alulfinanszírozott segélyprogramja.

John Bolton amerikai nemzetbiztonsági főtanácsadó pedig szankciókra figyelmeztette Észak-Koreát a Fox televíziónak kedd este adott interjújában. Szavai szerint a nemrégiben Hanoiban tartott amerikai-észak-koreai csúcstalálkozó után Washington most azt figyeli, vajon Phenjan elkötelezte-e magát atomfegyverprogramja és az ezzel kapcsolatos tevékenységek feladása iránt. Amennyiben Észak-Korea nem hajlandó erre, az ellene hozott gazdasági szankciók érvényben maradnak, sőt, "e büntetőintézkedéseket kibővítjük" - fogalmazott az amerikai diplomata.

Az interjú azt követően hangzott el, hogy kedden délután a Yonhap dél-koreai hírügynökség dél-koreai hírszerzési forrásokra hivatkozva azt állította, hogy helyreállítási munkálatok folynak a tongcsang-ri rakétakilövő állomáson, amelynek pedig éppen a felszámolását ígérte meg Kim Dzsong Un észak-koreai vezető. Az észak-koreai kutatásokkal foglalkozó washingtoni Stimson Központ 38 North című hírportálja pedig - szintén kedden délután- arról adott hírt, hogy műholdas felvételek bizonyítják a szóban forgó rakétakilövő-hely korábbi helyreállítását. Erre - a 38 North szerint - még február 16. és március 2. között kerülhetett sor - írta az MTI.

Kedden az amerikai szenátusban kétpárti törvényjavaslatot nyújtottak be, amely szankciókat javasol bármely bank ellen, amely az észak-koreai kormányzattal áll üzleti kapcsolatban. A törvényjavaslatot Otto Warmbierről nevezték el, arról az amerikai diákról, akit Észak-Koreában bebörtönöztek, mert a szállodában ellopott egy észak-koreai zászlót, majd munkatáborba küldték, és két évvel ezelőtt kómában szállították vissza az Egyesült Államokba, ahol egy hét múltán meghalt.