Kilenc hónap alatt Szerbia 213 ezer malacot és 31 ezer tonna sertéshúst importált - írja a vajdasági Szabad Magyar Szó, a helyi Agrosmart internetes portálra hivatkozva. A szerbiai sertéstartás helyzete nagyon rossz, és ehhez a világban tapasztalható kedvezőtlen gazdasági tendenciák is hozzájárulnak.

A Vajdasági Kereskedelmi Kamara (PKV) tanácskozásán a sertéstenyésztők elmondták, hogy szerintük nyilvánvaló az állam érdektelensége az ágazat megsegítésében. A tenyésztők emlékeztetnek arra, hogy a sertéscomb árkorlátja 11 hónapja tart, míg a törvény szerint csak hat hónapig tarthatna. Amint az ülésen elhangzott, a válság teljes terhét a sertéstenyésztők viselik.

A sertéságazat rossz helyzetének egyik fő okozója az olcsó feldolgozott termékek kereskedelmi láncokon keresztül történő behozatala, az alacsony felvásárlási árakat pedig a feldolgozóhelyek diktálják, ami veszteségessé teszi a disznótartást – mondták a tenyésztők.

Valaminek történni kell!

Az érintett gazdák sürgős találkozót kérnek Jelena Tanasković új földművelésügyi miniszterrel, és konkrét javaslatokat terjesztenének elő a sertéstartás válságának enyhítésére. Mivel most hiánycikknek számít a hazai disznóhús, a gazdák egyik javaslata az lesz, hogy az állam sertéseket vásároljon árukészletei feltöltésére, de akár cserélnének is az állammal kukoricát sertésekre 8:1 arányban – írja a Nova Ekonomija.

Habár a hízóhús átlagos eladási ára az év első felében 156,5 dinár (550 forint) volt kilogrammonként, ezzel párhuzamosan drasztikusan megemelkedett a termelés költsége a takarmányárak emelkedése és a kedvezőtlen termés miatt.