Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.

A csütörtöki előrehozott brit parlamenti választás tankönyvszerű példája annak, hol húzódnak az ilyen szavazások határai. Amikor a választási lehetőségek tiszták, jól érthetőek és erős vezetők adnak hangot nekik, akkor a szavazás előremozdíthat egy országot.

Amikor a lehetőségek homályosak, a pártok maguk sem tudják, mit ajánlanak, akkor a szavazók sem képesek megoldani országuk bajait voksaikkal. Ebben a problémában látják a nagy-britanniai választás súlyos gyengeségét a Bloomberg szerkesztői.

Volt benne ráció

Amikor hat héttel ezelőtt Theresa May konzervatív miniszterelnök kiíratta az előrehozott választást, döntése jó húzásnak látszott. Népszerűsége magasan állt, miközben az ellenzéki Munkáspárt megítélése a mélyben volt.

A kormányfő abban bízhatott, hogy a szavazás jelentősen megnöveli pártja parlamenti többségét, ami önmagában is megkönnyíti a kormányzást, ráadásul csökkenti a torykon belüli euroszkeptikus, keményvonalas kisebbség zsarolási lehetőségeit. Emellett az új felhatalmazással három helyett öt éve lehet a brexittárgyalások lebonyolítására.

Nem jött be

A jó tervet azonban nem sikerült megvalósítania. A kampányt beárnyékoló két terrortámadás (Manchesterben és Londonban) félretolta a brexit lebonyolításának ügyét, amelyre a miniszterelnök szerint ellenfele, Jeremy Corbyn, a Munkáspárt elnöke nem alkalmas. May gyengén kampányolt és a toryk jelentős kezdeti előnye kis különbségre olvadt a szavazás előtti napokra.

A Munkáspárt győzelme továbbra is valószínűtlen - legfeljebb úgynevezett hung parliament alakulhat ki, amelyben egyik politikai erőnek sincs a kormányalakításhoz szükséges abszolút többsége. A YouGov közvélemény-kutató intézet szerdai előrejelzése éppen ezt jósolta (lásd táblázatunkat). Szakértők szerint ez esetben a brit valuta hét százalékkal zuhanhat pénteken, 1,20 dollár/fontig gyengítve az árfolyamot.

Ugyanakkor az eredeti tervet és népszerűségi fölényt nézve bármilyen eredmény, amely halványabb a fölényes tory győzelemnél az ő nézőpontjukból felér egy vereséggel. Emellett nem mellesleg még zavarosabbá tenné a brexittel kapcsolatos kilátásokat, hiszen a korábbinál stabilabb helyett instabilabb lenne az Egyesült Királyság vezetése, és ezzel tárgyalási pozíciója.

Lényegtelen különbség

A kampány két fő témájában, a brexit és a terrorizmus ügyében nincs lényeges különbség a két párt ígéretei között. A Munkáspárt sem akarja visszafordítani a kilépés folyamatát, csak úgy tűnik, kevésbé radikális szakítás ígér, mint a toryk. A terrorizmust mindkét politikai erő határozottan elítéli, és keresi azokat a biztonsági intézkedéseket, amelyek a legkevésbé korlátozzák a polgári szabadságjogokat.

Ez majd hogy nem tét nélkülivé teszi a választást. A komoly vitatémák helyett a közbeszéd May visszavont elhülyülési adójáról (eszerint korlátozták volna az idősek kezelésének finanszírozását), illetve a Munkáspárt fékész gazdasági terveiről szólt.

Kiben bízzanak?

Igazi alternatív politikai, gazdasági programok híján a választás egyfajta bizalmi szavazássá válhat a két pártelnökről, Theresa Mayről és Jeremy Corbynról. May, aki a brexit levezénylésére képes határozott vezetőnek akart mutatkozni, kiderült, hogy bizonytalan, Corbynt radikalizmusa miatt sokan "kommunistának" tartják. Úgy jött el a döntés ideje, hogy a britek egyikükben sem bízhatnak meg igazán.

A beteg angol

A brit gazdaság már a brexitről döntő egy évvel ezelőtti népszavazás előtt is beteg volt - véli Alberto Gallo portfóliómenedzser. A gazdasági egyensúly hiánya gyenge termelékenységgel és növekvő egyenlőtlenségekkel társult. A toryk orvossága a bajra a költségvetési deficit lefaragásának folytatása, a termelékenység javítása az oktatás erősítésével és a befektetéseket bővítése az ország szegényebb északi részén. A forrást ehhez magánbefektetők bevonásával teremtenék elő, ami a szakértő szerint irreális. A Munkáspárt növelné az egészségügyi ellátás állami finanszírozását, csökkentené a tandíjakat, amihez adóemelésből teremtené elő a forrást. Ez reális, de fékezné a gazdasági növekedést.

A brit gazdaság jelenleg elég jól muzsikál, ám ennek forrása egyrészt a font 20 százalékos gyengülése a függetlenségi népszavazás óta, ami ösztönzi az exportot, másrészt a korábbinál erősebb GDP-növekedés az európai exportpiacokon, harmadrészt a lakosság költekezése hitelből. Az utóbbi miatt az eladósodottság elérte a 2008-as pénzügyi összeomlás előtti szintet.

A brexit 140 milliárd fonttal (180,7 milliárd dollár, több, mint a magyar GDP) mérsékelheti az Egyesült Királyság éves gazdasági teljesítményét. Ez 7,5 százalékos csökkenés. Ha London nem tud megállapodni az EU-val a válás feltételeiről - amit May reális alternatívának tart, mondván: jobb ha nincs megállapodás, mint egy rossz megállapodás -, akkor még nagyobb lehet a gazdasági kár. A font az 1,20-es szint alá gyengülhet a dollárral szemben, az infláció három százalék fölé mehet, lefaragva az emberek reáljövedelmét és megtakarításaik értékét.