Azok a sajtójelentések, amelyek szerint az Izraelben készült Pegasus kémszoftvert civil aktivisták, újságírók és politikusok megfigyelésére használták világszerte, felhívja a figyelmet egy komoly kockázatra. Diplomácia botránnyal járhat, ha egy országban olyan technológiákat fejlesztenek, majd exportálnak, amelyek alkalmasak az állami elnyomás támogatására – idéz szakértőket a France24 hírportál.

Az NSO Group magánvállalat tagadta azokat a médiainformációkat, amelyek szerint a termékének, a Pegasusnak köze lenne újságírók és jogvédők tömeges megfigyeléséhez, és jelezte, hogy a termék minden eladása az izraeli védelmi minisztérium engedélyével történt. Cég közleménye szerint olyan szoftvereket fejleszt, amelyek a kormányok bűnüldöző tevékenységét támogatják, például lehetővé teszik terroristák titkosított társalgásának felderítését.

QP | Quality Placement

Oded Hershkovitz, az NSO szóvivője azt mondta az izraeli hadsereg rádióállomásának, hogy az oknyomozó riportban megszerzett telefonszámok „nem kapcsolódnak” az NSO-hoz, inkább más cégekhez és nyílt forráskódú szoftverekhez köthetők. „Nem kaptunk semmilyen bizonyítékot arra, hogy bárkit megtámadtak a Pegasus rendszer segítségével” - tette hozzá. Izraeli szakértőknek azonban az üggyel kapcsolatban felidézik, hogy országuk hosszú ideje felhasználja a legmodernebb fegyverek exportját más országokhoz fűződő kapcsolatai javítására. A gond az, hogy a fejlett megfigyelési rendszerek virágzó értékesítése több kárt okozhat, mint amennyi hasznot hoz.

Mindenféle kapcsolatok

Az izraeli fegyverexport segített az országnak különféle kapcsolatok kiépítésében – mondja Yoel Guzansky, a tel-avivi Institute for National Security Studies munkatársa. A Közel-Keleten, Afrikában és Ázsiában csendben kiépített kapcsolatokat említ, amelyek a fegyverkereskedelemnek köszönhetők. Esetenként a kár nagyobb, mint a haszon. Izrael olyan államnak jelenhet meg, amely segíti az autokrata rezsimeket a civil társadalom elnyomásában.

Izrael az elnyomó technológiák inkubátora

– fogalmaz keményebben Jonathan Klinger izraeli kiberjogi ügyvéd, a privát szféra védelmének szakértője. Szerinte óriási probléma, hogy az NSO ismert exportüzletei nem törvényellenesek Izraelben. Klinger bírálja - „szerencsétlen üzleti modellnek” nevezi - azt a tevékenységet, amelyben az új megfigyelési rendszereket a palesztinok fennhatósága alatt álló területeken próbálnak ki.

Hevesen tagadják

Hershkovitz, az NSO szóvivője a hadsereg rádiójának azt mondta, hogy vállalata csak Izraelben tevékenykedik és csak olyasmit csinál, amit a védelmi minisztérium engedélyez. A vállalat nemrégiben elfogadta azt a belső szabályozását, amely az emberi jogokkal kapcsolatos tevékenységük alapján értékeli lehetséges ügyfeleiket, beleértve ebbe a magánélet védelmét és a szólásszabadságot is. Ennek eredményeként 55 országot tettek a cég feketelistájára és 300 millió dollár értékű potenciális üzletet utasítottak el.

A meghekkelt célpontok kiszivárogtatott listáját az Amnesty International jogvédő szervezet és a párizsi Forbidden Stories nonprofit médiaszervezet szerezte meg. Az izraeli védelmi minisztérium azt állítja, hogy nem volt hozzáférése az NSO ügyfelei által gyűjtött információhoz. Hozzátették még, hogy a kibertermékek eladását csak kormányzati szerveknek engedélyezik jogszerű felhasználásra. Az NSO nem árulja el, mely kormányok a termékei vevői.

Régi dolog

A botrányban szereplő telefonszámokból kiderül, hogy olyan országokban használatosak, mint például Azerbajdzsán, Bahrein, Marokkó, Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emírségek. Guzansky szerint az arab országok egy része és Izrael nem azért javította kapcsolatait, hogy az előbbiek hozzáférjenek a megfigyelő szoftverekhez, „de persze segített ebben”.

Az izraeli vezetés aggodalmai az NSO technológiájával kapcsolatban nem újak. Aharon Aharon, az Izraeli Innovációs Hatóság vezetője 2019-ben azt mondta, hogy szerinte a cég a technológiai fejlődés „sötét oldalához” tartozik – idézi a tisztviselőt a France24. Ugyanakkor May Brooks-Kempler, izraeli kiberbiztonsági szakértő azt gondolja, hogy a mostani botrány sem fenyegeti a vállalatot. Az NSO vevői kormányzati szervek. A védelmi minisztérium bizonyára jobban megvizsgálja majd ezeket a jövőben, ám aki rossz szándékkal akarja használni a technológiát azt nem érdekli mit ír róla a nemzetközi sajtó, amíg nem lehet rábizonyítani az illegális kémkedést. Végül is a szoftverek nem hagyják hátra a gazdáik ujjlenyomatát.