Legalább részben fellélegezhet Pedro Sánchez spanyol miniszterelnök: kedvező inflációs adatokkal rukkolt elő kedden a nemzeti statisztikai hivatal, az INE. Májusban éves viszonyításban mindössze 3,2 százalékos áremelkedést regisztráltak az áprilisi 4,1 százalékos eredmény után. A májusi érték 2021 júliusa óta a legalacsonyabb Spanyolországban. A szakértők előzetesen valamelyest magasabb, 3,5 százalékos inflációt prognosztizáltak.

Ez az adat azonban vélhetően csak sovány vigasz és mindössze csekély fegyvertény a kampányidőszakban a kormányfő és pártja, a Spanyol Szocialista Munkáspárt (PSOE) számára.

A kétségek feloldása következik

Pedro Sánchez hétfőn, a vasárnapi helyhatósági választások – szocialisták szempontjából mindenképp csalódást keltő – eredményére hivatkozva hirdetett meg előrehozott választásokat. Rendes ütemezés szerint egyébként decemberben szavaztak volna a parlament összetételéről a spanyolok, így azonban július 23-án kell dönteniük arról, ki vezesse a továbbiakban az országot.

Bejelentésében a kormányfő kijelentette, vállalja a felelősséget a szocialista párt gyenge szerepléséért a helyhatósági választásokon, és hozzátette, az egyetlen járható út most, ha tisztázzák, mit is szeretne a nemzet.

Egyetlen tévedhetetlen módszer van a kétségek feloldására. Ez a módszer pedig a demokrácia

– jelentette ki.

Okos stratégiai húzás

Elemzők szerint Pedro Sánchez magvas gondolatai mögé nézve kiderül, valójában a kormányfőnek a saját érdeke, hogy már júliusban megrendezzék a parlamenti voksolást.

„Okos lépés ez: mindent vagy semmit”

– nyilatkozta Alicia Gil-Torres politikai tanácsadó, a valladolidi egyetem professzora a Financial Timesnak.

Szakértők szerint azzal, hogy decemberről júliusra hozta előre a szavazást, esélye lehet arra, hogy

  • minimalizálja a további szavazatvesztést,
  • megelőzze a szocialista párton belüli vádaskodást a gyenge helyhatósági eredmények után, megerősítve ezzel saját pártvezetői pozícióját,
  • valamint hogy lépéskényszerbe hozza a konzervatív Néppártot. (PP)

Kínos konzervatív partnerség

A PP győztesen jött ki a helyhatósági választásokból, 31,5 százalékos támogatottsággal, miközben a PSOE a szavazatok 28,1 százalékát, a szélsőjobboldali Vox pedig 7,2 százalékát tudta megszerezni.

Jelen állás szerint tehát a PP a legnépszerűbb párt Spanyolországban, azonban a Vox támogatására lenne szükségük ahhoz, hogy kormányozni tudjanak. Ez márpedig a szocialistáknak kedvez: a baszk és katalán nacionalisták körében például garantáltan nagy felháborodást keltene egy ilyen együttműködés.

A Vox egyébként egy nemrégiben létrehozott politikai erő. Akkor jött létre, mikor a katalán nacionalisták 2017-ben függetlenségi népszavazást tartottak, amelyet az akkor hatalmon lévő PP illegálisnak minősített.

Az aktuális ellenzék fő üdvöskéjének tartott Alberto Núnez Feijó, aki tavaly áprilisban vette át a PP vezetését, mindenesetre pozitívan reagált a bejelentésre.

„Minél előbb, annál jobb” – fogalmazott a konzervatív vezető, azt kérve a spanyoloktól, hogy biztosítsanak majd nekik „világos többséget”.

A lakosság vagy az üzleti élet pártján?

Pedro Sánchez öt éve áll Spanyolország élén, miután elődjét, Mariano Rajoy konzervatív miniszterelnököt egy bizalmatlansági indítvánnyal megbuktatták.

A szocialisták irányítása alatt idén viszonylag erős GDP-növekedési ütemet produkált eddig az ország, felülmúlva az euróövezeti államok többségét. A kabinet több milliárd eurót pumpált a gazdaságba az infláció megfékezésére, valamint a háztartások és a vállalkozások növekvő költségekkel szembeni védelmére. Mindezt javarészt uniós forrásból.

Nem volt azonban minden állami kiadás fedezésére elegendő az uniós keret, egyéb forrásbevonásra is szükség volt. Ezért az energiavállalatokra és a bankokra különadót vetettek ki, valamint vagyonadót vezettek be.

Alberto Núnez Feijó ezzel szemben az üzleti világ számára kedvezőbb döntéseket, cégközpontúbb gazdaságpolitikát ígért megválasztása esetére.