Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.

Svájc ugyan nem tagja az uniónak, de egy sor megállapodást írt alá az unióval - köztük az emberek szabad mozgásáról szólót is. Ezzel összhangban az uniós állampolgárok letelepedhetnek és dolgozhatnak az országban, és fordítva: a svájciak munkát vállalhatnak az unióban.

A szeptember 27-re kitűzött referendum egy ezt korlátozó kezdeményezés következménye - írta a portál.

A jobboldali Néppárt már májusban szavaztatta volna a lakosságot, a járvány miatt azonban elhalasztották a véleménynyilvánítást. A vasárnapi referendumon nemcsak a Svájcban élő és dolgozó uniós állampolgárok, hanem a 460 ezer unióban élő és dolgozó svájci sorsa is eldől.

Egyesek svájci brexitnek (SwissExit) nevezik a referendumot, hisz Bernt megannyi szerződéses szál köti az unióhoz.

A svájci néppárt 2014-ben a bevándorlásról javasolt népszavazást, de a kérdés sosem emelkedett törvényi erőre. A választópolgárok szoros többséggel megszavazták a bevándorlás korlátozását, a parlament azonban a törvény enyhébb változatában arra bátorította a svájci cégeket, hogy alkalmazzanak hazai munkaerőt. Erre az unióval kötött bilaterális, kereskedelmi, mezőgazdasági és légi közlekedési megállapodások is kötelezték.

A mozgási jogok megnyirbálása - dominóhatásként - végigsöpörne a gazdaságon, és mindenütt éreztetné a hatását. Pascal Sciarini, a Genfi Egyetem tanára a jelenséget "guillotine-klauzulának" nevezi.

A néppárt azzal érvel, hogy Svájc lakosságának csaknem negyede (2,1 millió ember) külföldi, a többségük (1,4 millió fő) az Európai Unióból, illetve Nagy-Britanniából érkezett.

A svájci szövetségi tanács és a parlament az javasolja a lakosságnak, hogy szavazzanak nemmel a kérdésre.