Brüsszel igyekszik egységesíteni a banki megtakarítások adózását, s ennek útjában – hosszú tárgyalások után is – elsősorban az áll, hogy Svájc nem enged szigorú szabályaiból, s nem hajlandó információkat átadni a pénzüket svájci bankokban fialtató EU-polgárok jövedelméről. Az unió pénzügyminiszterei legutóbbi találkozójukon egyetértettek abban, hogy meg kell vizsgálni a Svájccal szembeni büntetések lehetőségét, ha az ország továbbra sem hajlandó az együttműködésre, s ezzel lehetővé teszi, hogy EU-állampolgárok kibújhassanak az egységesülő megtakarítási adó kötelezettsége alól. Svájc ugyanakkor a banktitkot nemzeti alapelvnek, az ország „védjegyének” tekinti, s bár kész a pénmosás-gyanús estekben vagy más bűnügyekben történő információnyújtásra, a bankbetétek kérdését sima „polgári ügynek” tekinti. A vita hosszú ideje folyik, s most már komoly fenyegetések is elhangzanak: a nemzetközi sajtó tudomása szerint az esetleges szankciók között lehet az is, hogy svájci állampolgároknak korlátozzák, esetleg teljesen megtiltják a befektetést, illetőleg a tőkemozgást az Európai Unió területén. Az unió vezető tisztségviselői szerint Svájc egyre inkább elszigetelődik, s ez nem független attól, hogy a 2001 szeptember 11. utáni helyzet nem csak a terrorizmus elleni harcban, hanem a nemzetközi gazdasági és pénzügyekben is nagyobb összefogást igényel a terrorizmus célpontjának tekintett országok részéről. (Sajtóforrások szerint makacssága esetén Svájcnak nem csak az EU, hanem az OECD szankcióival is szembe kell néznie.) Svájc megbüntetéséhez a 15 EU-tagállamnak egységes döntést kell hoznia, amire kevés az esély, az unió vezetői azonban mindenképpen szeretnék az év végéig megszüntetni ezt a problémát, mert ha ez nem sikerül, akkor lehetetlen lesz megvalósítani a tervezett adóharmonizációs folyamatot.