Svédország jó ideje már nem jár külön úton a koronavírus-járvány kezelésében – ismerte el Anders Tegnell, a svéd kormány járványügyi főmegbízottja a Financial Timesnak adott interjújában arra utalva, hogy az első hullám idején, 2020 elején-közepén a vezetésével egyedülálló módon, szigorú, kötelező lezárások nélkül próbálták elérni minél gyorsabban a nyájimmunitást. Jelenleg a többi európai országhoz, köztük a szomszédos Dániához és Németországhoz hasonlóan Svédországban is nő a fertőzöttek száma, amit a szakértő aggasztónak tart.

Tegnellt rengeteg bírálat érte azért, mert 2020-ban közel egy éven át nem követte a többi európai és a legtöbb Európán kívüli ország példáját, azaz nem javasolt kormányának szigorú kötelező korlátozásokat az iskolabezárástól kezdve vendéglátó helyek és a nem élelmiszert vagy gyógyszert árusító helyek lelakatolásáig bezárólag. Ehelyett a svédek belátására bízta, hogy korlátozzák érintkezéseiket másokkal. Most úgy értékeli, hogy Európában országa a legkisebb halálozási rátát elszenvedő országok között van, más pandémiás mutatói pedig átlagosak, azaz általában a szigor sem hozott többet, mint az ő módszere.

Kapcsolódó

Két éve tart a járvány és Svédország helytállt a védekezésben. Nem vagyunk a legjobbak, de nem vagyunk a legrosszabbak sem. Sokat hallani azt a kérdést, mit hoztak bárkinek a drákói megszorítások? - mondja. Eközben hivatalos vizsgálat indult a 2020-as járványkezeléssel kapcsolatban, és Mattias Karlsson, a populista Svéd Demokrata párt a brit üzleti lapnak nyilatkozva megelőlegezte az eredményt. Szerinte Tegnell teljesen tévúton járt, aminek kemény következményei lesznek rá nézve.

Nem ingott meg

A járványügyi szakember úgy érzi, nincs miért bocsánatot kérnie. Először is a formális lezárás elmaradása ellenére működött az önkéntes védekezés, az utcák kiürültek annak idején és sokan választották a távmunkát. Ezt bizonyítja, hogy gyakorlatilag nem volt influenzajárvány vagy más fertőzéssel terjedő betegség ebben az időszakban. Látva a járvány újabb és újabb hullámát még mindig nem igazán tudjuk melyek a hatásos és a felesleges intézkedések - véli a szakember.

Svédország jelenlegi fertőzési rátája kisebb, mint a kelet-közép-európai országok mutatói, de magasabb mint Franciaországé, Spanyolországé vagy Olaszországé. Tegnellnek arra is van válasza, miért volt kezdettől fogva magasabb a svédországi koronahalálozási ráta, mint a finn vagy a norvég. Szerinte azért, mert más a svéd társadalom összetétele. Több a bevándorló, aki ugyan jól beszéli a nyelvet és beilleszkedett a svéd társdalomba, ám más szociokulturális közegben, például összezsúfoltabban él, mint az őshonos svédek.