Az Európai Bizottság új jelentése szerint Hollandia az egyetlen olyan uniós tagállam, amelynek minimáljövedelme távol tartja az embereket a szegénységtől. Fontos már az elején tisztázni, hogy az EU-s számítási képletben a jövedelmet nem minimálbérként mérik, hanem inkább szociális hálóként, készpénzfizetésként, amely biztosítja, hogy az emberek ne váljanak nincstelenné.

A szerdán az EB által közzétett adatok egy olyan időszakban jelennek meg, amikor az uniós országok az inflációval, valamint az energia- és élelmiszerárak erőteljes emelkedésével küzdenek. A jelenség pedig azt mutatja, hogy Románia, Bulgária és Magyarország tesz a legkevesebbet a jövedelemminimum esetében az elszegényedés ellen. A három ország szintje a legalacsonyabbak közé tartozik, ahol a nettó minimáljövedelem messze elmarad attól, ami ahhoz szükséges, hogy az embereket távol tartsák a szegénységtől.

Magyarországon az állásvesztések száma 2020 tavaszán nőtt meg robbanásszerűen, még 2021-ban is növekedett a huzamosabb ideje munkanélküliségben lévők, illetve az álláskeresési járadékban nem részesülők aránya. A magyar kormány azonban nem módosította a munkanélküliségi ellátásokat, nem hosszabbította meg a munkanélküliségi járadék – már a járvány előtt is az EU országai között a legrövidebb – időtartamát. Itthon az álláskeresési járadék mindössze 3 hónapra jár, 2022-ben a munkanélküli segély - hivatalosan álláskeresési járadék - maximuma a minimálbér, bruttó 200 000 forint, az egy napra vetített érték 6666 forint.

Már az EU 20 százaléka számít szegénynek

Nicolas Schmit, az EU foglalkoztatásért felelős biztosa Brüsszelben újságíróknak nyilatkozva elmondta, hogy a Covid okozta világjárvány miatt máris nőtt a szegénység által veszélyeztetettek száma. Tavaly már több mint 95 millió embert fenyegetett a szegénység az EU-ban, ami a lakosság mintegy 20 százalékát jelenti – írja az EUobserver.

Most Oroszország ukrajnai háborúja egy újabb tényező, amely valószínűleg még többeket sodor a szegénység csapdájába. Schmit szerint a minimáljövedelmek mintegy 22 uniós államban a szegénységi küszöb alá esnek.

„A szegénység által fenyegetett munkanélküliek mintegy 20 százaléka pedig nem jogosult semmilyen jövedelemtámogatásra” – mondta az uniós biztos. A brüsszeli vezető becslései szerint a minimáljövedelemre jogosultak 30-50 százaléka nem is kap segítséget az EU-ban.

Ennek oka általában az, hogy nem tudják, hogy jogosultak, vagy nem tudják, hogyan.

Az Európai Bizottság és az EP lépéseket sürget

Az Európai Bizottság most arra kéri az uniós tagállamokat, hogy a szélesebb körű cél részeként lépjenek fel, hogy a következő nyolc évben 15 millió embert emeljünk ki a szegénységből. A kérés azonban csak ajánlás, amely többek között azt követeli az uniós államoktól, hogy a minimáljövedelem-rendszerüket kössék össze a munkaképesek munkaerő-piaci integrációjával.

A rendszereknek nem szabadna megkülönböztetést tenniük az életkor alapján, és az egyénekhez is el kellene jutniuk, különösen a gyermekes egyedülálló nőkhöz - jegyezte meg Schmit.

Az Európai Parlament zöldpárti képviselői e-mailben küldött nyilatkozatukban üdvözölték a javaslatot. Szerintük azonban az elképzelés jobb érvényesítéséhez egy irányelvhez hasonló jogalkotási törvényre van szükség.

„Eddig a nem kötelező erejű eszközökkel nem sikerült megmenteni az embereket az EU-ban a szegénységtől” – mondta Sara Matthieu, a belga zöldek európai parlamenti képviselője. Szerintük a szegénység által veszélyeztetett munkaképes korú uniós lakosság mintegy 35 százaléka nem részesül sem minimáljövedelemben, sem más szociális juttatásban. Az EU statisztikai hivatala, az Eurostat 2019-es adatokra hivatkozva azt állítja, hogy az uniós tagállamok együttesen 3761 milliárd eurót költöttek szociális védelmi juttatásokra.

Ennek azonban csaknem felét nyugdíjak kifizetésére fordították, ezt követi az egészségügyi ellátás mintegy 30 százalékkal. Jövedelemtámogatásokra csak mintegy 59 milliárd euró jutott.

Van a magyarnál is válságosabb rendszer

Eközben Németország, Szlovénia és a Cseh Köztársaság az a három uniós állam, ahol a minimálbér olyan alacsony, hogy az emberek a szegénységi küszöb alatt maradnak. Németország azóta törvényt fogadott el, hogy a minimálbér jövő hónaptól óránként 12 euróra emeljék.

Az Európai Bizottság jelentése megjegyzi továbbá, hogy Szlovéniában és a Cseh Köztársaságban az adó- és juttatási rendszer „úgy tűnik, hogy nem támogatja kellőképpen a minimálbért keresőket ahhoz, hogy a munka kifizetődő legyen.”

Tájékoztatás

 A projekt az Európai Unió társfinanszírozásával, az Európai Parlament kommunikáció területére vonatkozó támogatási programja részeként valósult meg. Előkészítésében az Európai Parlament nem vett részt, és semmilyen felelősséget vagy kötelezettséget nem vállal a projekt keretében nyilvánosságra hozott információkért és álláspontokért, amelyekért kizárólag a szerzők, a megkérdezett személyek, a program szerkesztői és terjesztői felelősek az alkalmazandó jognak megfelelően. Az Európai Parlament nem felel a projekt megvalósításából esetlegesen származó közvetlen vagy közvetett károkért sem.