A technológia és a kereskedelmi fejlődés várhatóan továbbra is csökkenti a szélenergia költségeit - derült ki a világ legerősebb szélenergia-szakértőinek Lawrence Berkeley Nemzeti Laboratórium (Berkeley Lab.) által vezetett felméréséből. Az erről szóló tanulmányt a kutatók a Nature-ben publikálták.

A tudományos folyóiratban megjelent tanulmányt jegyző 140 szélenergiás szakértő arra jutott, hogy a mind nagyobb méretű és egyre hatékonyabb szélturbinák mellett az alacsonyabb tőke-, illetve üzemeltetési költségeknek köszönhetően 2035-re 17-35 százalékos, 2050-re pedig 37-49 százalékos költségcsökkenéssel lehet számolni. A szárazföldi (onshore), illetve a kétféle - tengerfenékre rögzített, illetve lebegő - tengeri (offshore) szélenergia platformokra kalkulált adatok elsősorban azért meglepőek, mert mindhárom jövőbeni költsége kb. a fele annak, amit egy hasonló, ugyancsak a Berkeley Laborban készült tanulmányban, bő öt évvel ezelőtt megjósoltak.

QP | Quality Placement

„A szélenergia termelésben az utóbbi években gyorsabb volt a költségcsökkentés a szárazföldön is, a tengeren is, ami elavulttá tette a korábbi költség-előrejelzéseket. Az energetikának viszont aktuális értékelésekre van szüksége” - magyarázta a bizonyítványt a Renewabel Energy World szerint Ryan Wiser, a Berkeley Lab vezető tudósa. A friss tanulmányban a felmérések alapján kiegészítették a korábbi prognózisokat, illetve a költségcsökkentési potenciál értékelésének módszereit is ismertették, hogy az “tisztázza a becslések bizonytalanságait” - tette hozzá Wisler. A legvalószínűbb forgatókönyv szerint a 2019-es bázisévhez képest a költségek mindhárom szélenergia termelői struktúrában jelentős költségcsökkenést érnek majd el, és bár nagyobb abszolút csökkenés valószínűsíthető az offshore platformokon, mint a szárazföldi infrastruktúrákon, a tengereken - ezzel kapcsolatban - a bizonytalanság is több. A labor szerint azonban a tengeri és szárazföldi szélenergia egységnyi költségei között így is csökken majd a különbség.

A költségszámítás öt fő tétele (az előzetes tőkeköltség, a folyamatos működési költségek, a kapacitásfaktor, a projekt tervezésének élettartama és a finanszírozás költsége) mellett a Berkeley Lab kutatói szerint fontos figyelembe venni az egyre növekvő turbina méretet is. Az onshore szélturbinák ugyanis 2035-re várhatóan 5,5 megawatt (MW) átlagos méretűekké válnak - szemben a 2019-ben regisztrált 2,5 MW-tal; az offshore szélturbinák pedig várhatóan még ennél nagyobbak lesznek: a 2019-es 6 MW-ról átlagosan 17 MW-ra nőnek. Ahogyan az a tanulmányból kiemelt ábrán jól látható, mindezek már a következő évtized közepére is jól látható különbséget jelentenek majd:

(forrás: Berkeley Lab.)

(forrás: Berkeley Lab.)

A témának van magyar vonatkozású része is. Tavaly év végén az Energiaklub megjelentetett egy tanulmányt, melyben rámutatott, hogy bár Magyarországon az elérhető zöldenergiás technológiák közül a szélerőműveknek lehet a legkisebb környezeti terhelése, illetve, hogy klímavédelmi és energetikai szempontból is kiemelt jelentőséggel bírna, hogy a szélenergia hasznosítása hazánkban lényegesen komolyabb szerephez jusson, ezt a ziccert jelenleg a kormány nem használja ki. A kabinet érdeklődése a szélenergia iránt annyiban merül ki - olvasható a 60 oldalas tanulmányban -, hogy az ország klímavédelmi eredményeit a lényegében betiltott szélerőművek fotóival népszerűsíti.