A kínai, globális piacra is termelő kompozitgyártó LZ Blades  állítása szerint elkészítették a világ - aktuálisan - leghosszabb szélturbina lapátját.  Az Offshore Wind Business oldalán megjelent híradás szerint a 16 megawatt (MW) teljesítményre képes tengeri (offshore) szélturbinára kerülő lapátok egyenként 50 tonnát nyomnak, a rotorra illesztésnél a lapát keresztmetszeti átmérője több mint 5 méter.

A kínai kompoztigyártó azt is állítja, hogy megoldást talált arra a gyártási feladványra is, hogy a turbinalapátok (blade) megmunkálása során minimálisra csökkentsék a deformációt. A szélenergia hasznosításnak ezzel - ha a tesztek jól sikerülnek - egy új szintje előtt nyílik meg az út.

Az LZ Blades a mostani rekord előtt az utóbbi egy évben több, összesen három, száz méternél nagyobb blade-et is legyártott, a 102, 110 és 112 méter hosszúságú szélturbina lapátok felhasználhatóságáról azonban eddig kevés az információ. A szélenergiás szaklap szerint a Vestas 15 MW-os "csúcsragadozója", a V236-15 115 méteres lapátokat használ, a júniusban bemutatott, 12 MW-os, tájfunálló MingYang MySE 12 111,5 métereseket,  a Siemes Gamesa zászlóshajójának készülő SG 14-236 DD prototípusai pedig ugyancsak 115 méteres lapátokat forgatnak. 

Az új blade hosszúsági rekordnak ennél fogva nem is a már meglévő turbinaméretek adják meg a fontosságát, sokkal inkább az, hogy a gyártók közti éles, "még nagyobb-még magasabb-még erősebb" verseny következő lépcsőfoka felé mutathat utat. Az LZ Blades új tengeri szélturbinájának teszteredményei emellett leginkább azt mutatják majd meg, hogy a kínai gyártástechnológia valóban felvette-e a kesztyűt, és lépést tart-e az európai technológiai élmenőkkel.

Kínai előretörés

A Nikkei Asia nyár elején arról számolt be, hogy miközben az iparági adatok szerint a világ 2021-ben megháromszorozta az új offshore szélenergia-kapacitást, a legnagyobb növekedésért Kína "a felelős". A Global Wind Energy Council adatai szerint tavaly globálisan 21,1 gigawattnyi tengeri szélerőművet helyeztek üzembe - ami gyakorlatilag 21 atomreaktor bekapcsolásával azonos potenciál - és ebből a kínaiaké 16,9 GW. Ez az ugrás azonban a számukra is óriási, mivel a 2020-as növekedés négyszeresét abszoválták.

Mindkét adathoz képest szerényebb előrelépésre volt csak képes Európa, ahol tavaly egy szerény, 3,31 GW-os bővülést sikerült összehozni. A világban a tengeri és szárazföldi szélerőműves potenciálbővülés 2021-ben egyébként összesen 57,17 GW volt, ami azt jelenti, hogy az offshore növekedés adta a bővülésnek mintegy 40 százalékát.