Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.

Az Egyesült Királyság kormánya előrehozza azt a dátumot, amely szerint a szenet el kell távolítani az Egyesült Királyság energiaszerkezetéből. A “centit” kerek egy évvel vágták rövidebbre, 2024. október 1-jétől a szigetországban nem használnak szenet villamos energia előállítására. Ezt június 30-án Anne-Marie Trevelyan energiaügyi és éghajlatváltozási miniszter jelentette be azzal a magyarázattal, hogy ez a lépés világosan jelzi: az Egyesült Királyság vezető szerepet tölt be a szénenergia történelemkönyvekbe tételéért zajló folyamatokban.

Az Egyesült Királyság nettó nulla jövőjét a megújuló energiák biztosítják majd, és ez a technológia vezeti a zöld ipari forradalmat és termet új munkahelyeket országszerte - közölte a miniszter, aki szerint a döntéshez az utolsó lökések egyikét az a meggyőző helyzet adta, hogy 2020-ban már több mint 5000 órán át az ország széntüzelésű erőművek nélkül biztosította a villamos energia ellátását.

Érdemes visszaidézni, hogy amikor tavaly májusában már a folyamatos szénmentes időszak 700 óra felé jutott az volt a kormányzati ígéret, hogy 2022-ben bezárják az utolsó szénbányákat, és legkésőbb három évvel később lekapcsolják az utolsó szigetországi szénerőműveket is.

David Vetter, a Forbes energiaügyi szakújságírója az új bejelentés kapcsán írt cikkében az olvasható, hogy a 2024-es deadline egy újabb felhívás arra a keringőre, melyben más országok is gyorsíthatnák a szén-kivezetési terminust és hamarabb érhetnék el az energetika szénmentessé tételének szintjét. Sőt, a britek most már akár jogilag is formalizálnák "a lehető leghamarabb" meghatározását is. Az újságíró szerint azonban a mutatott brit kép is meglehetősen csalóka, mivel az Egyesült Királyság továbbra is folytatja majd a szén ipari szintű és méretű bányászatát, csak a szenet exportálná az országból. Illetve: olyan ágazatokban engedné továbbra is elégetni, ami nem energetika ugyan, de mint az acélgyártás - továbbra is jelentős károsanyag-kibocsátással jár.

Nemrég kiszivárgott egy jelentés, miszerint a brit kormány nem tud kellő eredménnyel helyt állni a korábban tett, éghajlatváltozással kapcsolatos ígéreteiért. Ezt a konklúziót erősíti az a tény is, hogy Trevelyan friss antréja éppen egy héttel azután történt, hogy a brit kormány jóváhagyta egy új olajmező megnyitását az Északi-tengeren, és az asztalára került az észak-angliai Cumbria megyében már jóváhagyott új szénbánya-nyitás kérdése is. A földgáz és a szén "ráerősítés", de még az új potenciáik megtűrése is felettébb furcsa, mivel hivatalosan  - legalábbis Tom Corcut a földgáz- és árampiacot szabályozó független nemzeti hatóság (Ofgem) nagykereskedelmi piacokért felelős igazgatóhelyettese lapunknak adott interjúja szerint a britek arra indultak el nagy rössel, hogy a szén után a földgázt is kizárják az energiamixükből.  

A tegnap technológiája

A szén méltó halált érdemel. Jól szolgált nekünk, de már a tegnap technológiája, piszkos és versenyképtelen az olcsóbb, új, magasabb technológiájú megújulókhoz képest - mondta a Forbesnak Cameron Hepburn, az Oxfordi Egyetemen működő, vállalkozás és környezetvédelem fókuszú Smith Iskola igazgatója. Hozzátette, hogy a mostani döntésért nem nagyon kellene a kormányt megtapsolni, mert ez a lépés a gazdasági kényszerek hatására egyébként is megtörtént volna. Szerinte inkább “az az őrület”, hogy egyes országokban a kormányok továbbra is támogatják a szenet, és annak energetikai célú fenntartását.

Miért kellene pazarolni az adófizetők pénzét egy olyan ipar támogatására, amely továbbra is minden évben több halált okoz, mint egy nagy háború? - tette fel a kérdést Heburn arra utalva, hogy néhány hónapja az Environmental Research folyóiratban megjelent tanulmány számításai szerint a fosszilis tüzelőanyagok, de különösen a szén elégetése csak 2018-ban 8,7 millió ember halálát okozta a Földön.

A szén a leginkább szén-dioxid-intenzív fosszilis tüzelőanyag: az IEA számításai szerint a széntüzelésű villamosenergia-termelés a globális szén-dioxid-kibocsátásnak mintegy 30 százalékát adja, és mint ilyen, a leginkább légszennyező energiaforrás a világon.