A G7-ek környezetvédelmi és energiaügyi minisztereinek csütörtökön és pénteken megtartott, az Egyesült Királyság által szervezett találkozóján közel kétnapos huzavona után valamennyi ország megerősítette elkötelezettségét a globális felmelegedés 1,5 Celsius-fokra való korlátozása mellett, és vállalta, hogy a 2030-as évekre fokozatosan elhagyja a szénhasználatot és teljesen szén-dioxid-mentessé teszi energiaágazatát. Japán, amely Kínával együtt a világon az egyik legnagyobb mennyiségben éget szenet az energiaelőállításhoz, a kétnapos virtuális találkozó utolsó szakaszáig nem vállalta a szénerőművek építésének leállítását. A japán kormány aggodalmát fejezte ki, hogy ha leállítja a finanszírozást, Kína közbelép, és a japán terveknél kevésbé hatékony széntüzelésű erőműveket épít a tengerentúlon.

A leggazdagabb hét ország találkozóján részt vevő többi állam - az Egyesült Királyság, az Egyesült Államok, az EU, Franciaország, Olaszország, Németország, Olaszország és Kanada - egyöntetűen a finanszírozás megszüntetését követelte. A G7-eket alkotó gazdag országok, valamint más, a G7-eken kívüli nagy gazdaságok, például Kína és Dél-Korea, a múltban jelentős szerepet játszottak a szegényebb országokban a fosszilis tüzelőanyagok fejlesztésének finanszírozásában. Különösen Japán, Kína és Dél-Korea ajánlották fel, hogy segítenek szénerőművek építésében a pénzszűkében lévő fejlődő országoknak - számolt be a Guardian.

QP | Quality Placement

A Nemzetközi Energiaügynökség azonban a hét elején azt mondta, hogy a fosszilis tüzelőanyagok használatára épülő minden új fejlesztést be kell fejezni ebben az évben, hogy a világnak jó esélye legyen a 1,5 Celsius-fokos határérték betartására. A szénfelhasználás közelmúltbeli növekedése - a tavalyi, világszerte végrehajtott leállások után - nagymértékben felelős azért, hogy a globális energiaügyi megfigyelő szervezet előrejelzései szerint idén a második legnagyobb mértékben emelkedik majd a kibocsátás. Az IEA mérföldköveket tűzött ki a 2050-re a nettó nulla CO₂-kibocsátás eléréséhez vezető útra.

John Kerry, az Egyesült Államok éghajlat-változási megbízottja kijelentette, hogy az USA eltökélt abban, hogy olyan szakpolitikákat terjesszen elő, amelyek összhangban vannak az iparosodás előtti szinthez képest 1,5 Celsius-fokos hőmérséklet-emelkedésen belül tartásával, beleértve a szén fokozatos kivonását. Az IEA tanácsára hivatkozva elmondta, hogy az USA fokozatosan kivonja a szénenergiát, azaz a szén-dioxid megkötésére és tárolására szolgáló technológiával nem rendelkező erőműveket.

"Örülök, hogy sikerült megállapodásra jutni a G7-ek találkozójának egyik kulcsfontosságú pontjában: a nemzetközi szénenergia-termelés közvetlen kormányzati támogatásának teljes megszüntetéséről. Ez nagyon erős jelzést ad a világnak, hogy a szén a múlt energiája, és nincs helye a jövőbeni energiamixünkben. Ez megteremti a tiszta energiára való radikális átállás alapjait" - mondta Barbara Pompili, Franciaország környezetvédelmi minisztere a találkozó után, jelezve, hogy ez különösen Japán számára volt nehéz döntés, és nagyon örül, hogy az ázsiai szövetséges képes volt megtenni ezt a döntő lépést.

Így Kína marad a fejlődő országok ilyen jellegű finanszírozásának legnagyobb forrása. A világ legnagyobb kibocsátója még nem dolgozta ki az üvegházhatású gázok kibocsátásának 2030-ig történő csökkentésére vonatkozó nemzeti tervet, amelyet nemzeti szinten meghatározott hozzájárulásnak (NDC) neveznek, és amely a glasgow-i megállapodás lényeges részét képezi.