A Balkan Green Energy News közlése szerint a görög energiaügyi szabályozó hatóság (RAE) megsemmisítette négy széntüzelésű erőműegység - a Kardia 1 és 2, valamint Amyntaio 1 és 2 - működési engedélyét. Ez a négy blokk adta az ország lignittüzelésű arzenáljának több mint negyedét. Az elrendelt hivatalos nyugdíjazás Görögországban öt éve az első - azután, hogy 2016-ban a Ptolemaida erőmű 3-as és 4-es egységét állították le.

A RAE döntésével pont került az erőművek kálváriájának végére; a Kardia két legidősebb blokkja hovatovább két éve, 2019 júniusa óta van offline állapotban, az amyntaiói erőművet pedig még korábban, 2018 novemberében kellett volna kikapcsolni, de ez 2020 májusáig “nem sikerült”. Az erőművek bezárását a hatóságok eddig, annak ellenére nem mondták ki, hogy a lekapcsolásuk oka mindkét esetben az volt, hogy a végére értek az uniós környezetvédelmi jogszabályok által biztosított 17 500 órányi türelmi időnek. A görög energetikai térképről most kiradírozott 1,2 GW összkapacitású barnaszén-tüzelő egységek régóta az Unió legsúlyosabb szennyezői voltak. A Kardia 1 és 2 2012-2019 csaknem 15-szörösen meghaladta a porkibocsátásra megengedett határértéket, az Amyntaio viszont a kén-dioxid limitből kreált szorzótáblát - a megengedett maximumnak több mint hatszorosát produkálta.

Kapcsolódó

Görögország 2019-ben jelentette be, hogy 2028-ig fokozatosan megszünteti a lignitet égető erőműveinek működtetését, és a kieső termelőkapacitásokat megújuló energiákkal helyettesíti. Ez utóbbiról tavaly év végén, amikor a befektetői rohamot a RAE összesítette, kiderült hogy összesen 45,5 GW új zöldenergia kapacitás megépítése indulhat el. Ez a méret Magyarorsázgról nézve akkor is óriási, ha mindez még nem a megépített üzemméret, csupán a hajlandóság a beruházás megkezdésébe (és az ehhez megszerezhető állami támogatáshoz való hozzáféréshez).

Az is igaz, hogy a 45,5 GW a megújuló energiaforrásokra és a nagy hatékonyságú kapcsolt hő- és áramtermelő erőművekre összesen értendő. De ebből a napelemes rendszerek 36,3 GW-ot tesznek ki (ez a fejlesztői projektek teljes kapacitásának 79,8 százalékát jelenti) - a szélerőművek 8,7 GW, a kapcsolt energiatermelésre 192 MW, biomasszára, vízre és más, hibrid megújuló energiás projektre több mint 100 MW jutott.

Görög szélturbina Kilkis közelében
Munkában a görög szélturbinák, Kilkis közelében; Kép: Getty Images

Ehhez a mérethez és differenciáltsághoz rendelve a magyar “napelemes boom”-ot, (amely három évvel ezelőtt bő 2 GW-nyi naperőműves kapacitás megépítéséhez szerezett engedélydömpinggel indult, és mára több mint 1300 MW megépítéséig jutott, miközben a szélenergia továbbra is tiltott, biomasza erőmű nem épült, és vízenergiás hír is csak azért van, mert az Alteo befejezte a gibarti kis egység teljes fejújítását), látható a markáns különbség.

A görög kormány ígérete az, hogy az észak-görögországi régióban még meglévő 2,2 GW szénerőművi kapacitást 2023-ig megszüntetik. Ebből 1,6 GW egyetlen (öt blokkos) erőművet, a nyugat-macedóniai Agios Dimitriost jelenti, 612 MW pedig két kazánban, a Peloponnészoszi-félszigeten, a Kardia erőmű 3. és 4. egységét. Ezután - legalábbis szén-ügyben - egyetlen nyitott kérdés maradt: mi legyen a lignit-szektor elefántjával?

A 660 MW teljesítményű Ptolemaida 5. még épül, és a beruházó PPC úgy számol, hogy 2022-re be is fejeznék a munkálatokat, az erőművet be lehetne fűteni. A gond az, hogy 2028-ban viszont már le is kellene állítani a blokkot - ezt írja elő a görög Nemzeti Energiaügyi és Éghajlati Terv. Vagy: át lehet építeni gáz üzeműre. Az a matek azonban sem előbbi, sem utóbbi esetben sem jön ki, hogy 6-7 év működésből hogyan lehet az 1,4-1,5 milliárd eurós beruházási költséget kitermelni akkor, ha a számítások szerint további 1 milliárd eurót karbon-adóként be kell majd kalkulálni az erőmű költségeibe.