1990-ben összesen több mint 277 millió tonna kőszenet termeltek az EU-tagállamok, melynek több mint a felét (53 százalék) Lengyelországban, és csaknem a harmadát (28 százalék) Németországban bányászták. Csehországban, Spanyolországban és Franciaországban kevesebb, mint a teljes uniós szénmennyiség 10 százalékát termelték ki. 

Tíz évvel később már 40 százalékkal kevesebb szenet bányásztak az unióban, és a kitermelt mennyiség alig haladta meg a 169 millió tonnát.

A legtöbb szenet (60 százalék) továbbra is Lengyelország bányászta, és ezen kívül csak Csehországban és Spanyolországban nőtt a szénkitermelés aránya (1, illetve 2 százalékkal). 

A többi tagállamban vagy csökkent, vagy már nem is történt számottevő szénbányászat 2000-ben. 

2010-ben 61 millió tonnával csökkent a kőszéntermelés, és már csak négy uniós tagállamban történt szénbányászat.

Ezek az országok közül ismét Lengyelország (71 százalék) és Csehország (11 százalék) produkált növekedést, de Spanyolországban már csökkenni kezdett a termelés, és Franciaországban meg is szűnt. 

Tavaly már csak Lengyelországban és Csehországban bányásztak kőszenet az unióban, összesen 57,2 millió tonnát, mely majdnem a felére csökkent a tíz évvel korábbi mennyiséghez képest.

A pandémia miatt visszaesett az unióban a széntermelés és -fogyasztás 2020-ban, azonban tavaly már újra növekvő tendencia volt megfigyelhető. A termelés viszont még így is elmaradt a 2018-hoz képest. 

A kőszéntermelés csökkenésének oka az évtizedek során a földgázra és a megújuló energiaforrásokra történő átállás volt, viszont a fogyasztás nem csökkent akkora mértékben, mint amennyire a termelés, ezért az uniós tagállamok importfüggősége növekedett, és 2010 után már meghaladta az 50 százalékot. 

2020-ban Oroszországból (56 százalék), az Egyesült Államokból (17 százalék) és Ausztráliából (15 százalék) importálták az EU-tagállamok a legtöbb kőszenet. 

A barnaszén esetében hasonló csökkenő tendencia figyelhető meg az elmúlt 30 évben. 1990 és 2021 között 60 százalékkal lett kisebb a barnaszén-fogyasztás az unióban, és hat tagállam használja fel a teljes készlet 97 százalékát: Németország csaknem a felét (46 százalék), Lengyelország az ötödét (19 százalék), Csehország a 11 százalékát, és Bulgária, Románia, valamint Görögország kevesebb, mint a 10 százalékát.