„Nagy a bizonytalanság az üzemanyagpiacon, és a legtöbb országban van valamilyen árellenőrzési mechanizmus. (Szerbiában) is meg kell tartanunk ezt, és valószínűleg így is fognak dönteni” – mondta a szerb kereskedelmi minisztériumból egy forrás a Novosti helyi lapnak. 

Tomislav Mićović, a Szerbiai Olajipari Vállalkozások Szövetségének (UNKS) főtitkára viszont rámutat, hogy a rendeletet hatályon kívül kellene helyezni. Szerinte az árak akkor sem szaladtak volna meg, ha a szerb állam nem avatkozik be, a korlátozás pedig, mint ideiglenes intézkedés, nagyon hosszú ideig tart. A környező országok - teszi hozzá - lassan lemondanak róla. Erős kivételt jelent Magyarország, ahol már egy éve hatályban van a 480 forintos literenkénti ár, igaz első lépésben a külföldieket, majd a nem magántulajdonú autókat zárták ki az ársapkás tankolásból.

„Az UNKS már régóta szorgalmazza a szabályozás eltörlését, de nem azért, mert hatalmasat emelnénk az árakat és pénzt keresnénk rajta, hanem mert ilyen körülmények között nagyon nehéz fenntartani az ellátást és elegendő mennyiségű üzemanyagot biztosítani – magyarázta Mićović a Novostinak, hozzátéve, hogy az ársapka segítene fenntartani az ellátást, mert így finanszírozhatóbbá válna a készletezés, a szállítás és a beszerzés.

Úgy értékelte, hogy a piac eléggé sérült és zavart, és a rendelet a kőolajszármazékok árának korlátozása mellett azt is előírja, hogy a NIS szerb olajtársaság köteles 170 dinárért (597,5 forintért) eladni a gázolajat a mezőgazdasági üzemeknek, ami 40 dinárral kevesebb, mint az állam által meghatározott piaci ár. Ismét rámutatott, hogy a szerbiai adó- és illetékterhet még mindig a legmagasabbak a régióban, ezért teljesen logikus, hogy az üzemanyagárak is a legmagasabbak között lesznek.

Egyre nagyobb az aggodalom, hogy jön a hiány

Elemzők világszerte arra figyelmeztetnek, hogy a gázolaj és a kőolajpárlatok, mint például a gázolaj és a fűtőolaj globális hiánya egyre fokozódik. Európában a szankciók nélkül is veszélyesen alacsony a készletszint – ahogy arra a Repsol figyelmeztetett. Az Európai Unióban és világszerte mintegy 10 százalékkal nőtt a kereslet, mert a drága gáz miatt a kőolajszármazékokat is energiaforrásként használják. Európában további ellátási zavarokat jósolnak a Moszkva elleni uniós szankciók alkalmazása miatt, amelyek december 5-től megtiltják az orosz nyersolaj tengeri úton történő behozatalát, majd február 5-től az üzemanyagokét is.

Szerbia sem mentesül ez alól az embargó alól, így nem lesz képes megvásárolni Oroszországból a szállítmányokat, amely tankhajókkal érkezik Krk szigetére, majd a horvát "Janaf" kőolajvezetéken a pancsovói finomítóba. A NIS az oroszországi szállítást más forrásokból származó olajjal fogja helyettesíteni.

Az elmúlt hónapokban az orosz Urals olcsóbb volt, így nagyobb volt a részesedése a teljes importból. A szankciók alól felmentést kapott Magyarország, Szlovákia és Csehország, amelyek a "Družba" kőolajvezetéken keresztül kapnak ellátást az Orosz Föderációból, és nem rendelkeznek tengeri hozzáféréssel, így más módon nem tudnak vásárolni.

Magyarországon dőlhet el a szerb dominó

Szakértők értelmezése szerint azonban Magyarországnak tilos az orosz kőolajból nyert származékokat értékesíteni, ami azt jelenti, hogy Szerbia többé nem importálhatja azokat északi szomszédjától. Úgy vélik, hogy bár a szerbiai piacon nem lesz üzemanyaghiány, de a távoli célállomásokról származó származékok szállítása növeli az olajipari vállalatok költségeit, és így az árakat is.

Tomislav Mićović szerint a NIS feldolgozza a nyersolajat, és túlnyomórészt Szerbiát látja el, de nem tudja kielégíteni a teljes piaci keresletet. Így az elfogyasztott gázolaj mintegy 30 százaléka importból származik. Ljubinko Savić, a PKS energetikai tanácsadója szerint ezt az üzemanyagot többnyire a szomszédos országokból importálják, a Szerbiában működő vállalatok leányvállalatain keresztül. Ilyen szereplő például a magyar Mol, az osztrák OMV vagy az orosz Lukoil.

„Az elmúlt hat hónapban a teljes gázolajimport 37 százaléka Magyarországról származott, a többi 63 százalék pedig más országokból” – mondta Savić, aki szerint ez a legnagyobb egy forrásból származó importmennyiség.

Szükség esetén ezt más forrásból történő beszerzéssel lehet pótolni, de ha Magyarország nem értékesíthet orosz finomított termékeket az uniós szankciók miatt, akkor nagyon nehezen és drágán oldható csak meg a kiváltás.