Október 3-án fogadta Orbán Viktor miniszterelnök a Magyar Orvosi Kamara (MOK) delegációját, hogy több hónapos előkészítés, de annál kevesebb közös egyeztetés után a kamara bértárgyalási javaslatáról tárgyaljanak. Nem sokkal a megbeszélés után a kormányfő közölte, elfogadta a MOK - soha korábban nem látott méretű béremelést tartalmazó - javaslatát, és a hálapénz kivezetéséről is megállapodás született.

Eldőlt, hogy a javaslat szerint egy rezidens alapbére bruttó 700-800 ezer forint, egy 10 éve dolgozó szakorvosé 1,3 millió forint, egy 41 éve dolgozó szakorvos alapbére 2,4  millió forint lehet. Az orvosok képviselete szerint a bértábla elfogadásával megállítható az orvosok elvándorlása. Orbán Viktor ígérete szerint a háromlépcsős béremelés orrnehéz lesz, ami reményeik szerint azt jelenti, hogy januártól érkezik az emelés 65-70 százaléka, 2022 végéig - 2023 elejéig a fennmaradó része.

QP | Quality Placement

Hamarosan megjelent a törvénytervezet szövege is, ebből kiderült: megkapják az orvosok a magasabb fizetést, a kamara kérésére a hálapénz is büntethető lesz, de cserébe nagy árat kell fizetnie az egészségügyi dolgozóknak. Megszűnik az orvosok, egészségügyi dolgozók közalkalmazotti jogviszonya, a tervezet a felettesek engedélyéhez kötötte volna a magánpraxisokat és a másodállásokat, valamint beleírt egy akár két éves időtartamra szóló vezényelhetőséget is. A javaslat szerint évente legalább egyszer kötelező lett volna írásban minősíteni az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személyt, akinek az illetménye ettől függően plusz/mínusz 20 százalékkal módosítható. Ahogy megjelent a tervezet a tárgyalások után két nappal, a MOK jelezte, hogy elfogadhatatlannak tartják azt, mert csak növeli az egészségügyben a kiszolgáltatottságot. Először nem tűnt úgy, hogy a kormány nyitott a változtatásokra, de aztán Pintér Sándor belügyminiszter is egyeztetett a dolgozókkal és fokozatosan kikerültek a legvitatottabb passzusok a szövegből, bár a részletszabályozást későbbre ígérte a kormány.

Szlovákia egyedit húzott járványkezelésben

Miközben Magyarországon még mindig érthetetlenül alacsony volt a naponta elvégzett koronavírus-tesztek száma, ami magas tesztpozitivitással is járt, addig Szlovákia úgy döntött, hogy az összes lakóját leteszteli. A mintavételt három hétvégére időzítették, a választási rendszer szerinti szavazókörök alapján osztották be az embereket a tesztelésre. Azt tervezték, hogy csak a negatív teszttel rendelkezők mehetnek majd dolgozni, aki pozitív lesz, az automatikusan karanténba kerül. A kormány később vállalta, hogy a vesztegzárat kapó pozitív eredményűeknek állják majdnem teljesen a fizetésüket. Így a lakosság legnagyobb része vállalta a vizsgálatot, sőt még Magyarországról is volt olyan személy, aki kért egy antigén-tesztet az október végi első körben.

Az első eredmények jók voltak: teljesen beszakadt az új fertőzések száma Szlovákiában, aztán a nem megfelelő szigorítások, a túl korai kormányzati lazítások miatt csak pünkösdi királyságot hozott a tömeges tesztelés. Ezzel együtt is számos európai ország ismerte fel a benne rejlő lehetőséget, így sorra jelentettek be hasonló intézkedéseket.

Donald Trump trollkodott és megbetegedett

Szeptember 29-én tartották meg az Egyesült Államok elnökválasztásának első jelölti vitáját, ami teljes káoszba fulladt. A jelöltek egyetlen egy mondatot nem hagytak végigmondani a másiknak, Trump folyamatosan zrikálta Bident, aki el is vesztette a hidegvérét, kimondta, hogy riválisa szerinte egyáltalán nem viselkedik elnökhöz méltóan, és erélyesen azt mondta neki, hogy fogja be. Ehhez képest október 8-án már felüdülés volt Mike Pence republikánus alelnök és demokrata kihívója, Kamala Harris kaliforniai szenátor alelnökjelölti vitája, amin unalmasan, de legalább politikai kérdésekről is beszélgettek. Emiatt az október közepére tervezett második Biden-Trump vita sokkal izgalmasabbnak tűnt, amire már eleve mikrofonnémítással, szigorúbb szabályokkal készültek.

Csakhogy ebből nem lett semmi: a járványt, a koronavírust elbagatellizáló Donald Trumpot utolérte a fertőzés és Murphy-törvénye. Kiderült, hogy feleségével mind a ketten elkapták a betegséget egy a Fehér házban tartott ceremónián, ahol gyakorlatilag semmilyen egészségügyi előírást nem tartottak be. Az amerikai republikánus és baloldali sajtó is arról írt, hogy az eddigi legnagyobb októberi meglepetés született azzal, hogy elkapta a vírus. Arra alapozták ezt, hogy a fertőtlenítő hatású szereket ivó, a kijárási tilalmat ellenző, össze-vissza egészségügyi tanácsokat adó Trump hitelességét a fertőzés mélyen aláásta. Tesztelni kellett a napokkal korábban a vitán az elnökkel egy helyiségben lévő Bident is, valamint a Pence-szel beszélgető Harrist is, de egyikük sem kapta el a fertőzést.

Később Trump kórházba került, ahol egy sor kísérleti gyógyszert kapott, és pár nap után visszatérhetett a Fehér házba. Ki akart állni a második vitán Biden ellen, de ezt törölték, így csak annyi jutott nekik, hogy egy időben, egyszerre, de különböző tévécsatornákon kérdezgették őket a programjukról. Így legalább be tudták fejezni a saját mondataikat, cserébe valódi konfrontációra nem volt lehetőség.

A kampány vége így kellően unalmas lett: a konzervatív New York Post ugyan bedobott egy kétes hitelességű szivárgási botrányt, hogy mit is találtak Hunter Biden - a demokrata jelölt fiának - számítógépén egy szervizben, de igazán senki nem hitte el a zavaros történeteket. Próbálták újra elővenni ukrajnai üzleti ügyeit, de a különböző közvélemény-kutatási eredmények azt mutatták, hogy a koronavírus és a gazdasági válság érdekli az embereket. Nem is volt teljesen érthető, hogy az amerikai nihil közepén miért is kért válaszokat az állítólagos korrupciós ügyek kapcsán Szijjártó Péter külügyminiszter, de különösebben nagy visszhangja ennek sem lett. Külföldön izgalmasabb kérdés volt, hogy Orbán Viktor ismét nyíltan Trump győzelmét támogatta. A magyar külügyminiszternek sem kellett magyarázkodnia a hirtelen jött bidenezése miatt, mert rendszeres helikopteres hivatalos útjai miatt ostromolták kérdésekkel.

Lengyelországban a nők miatt vonultak az utcákon

Október közepe óta lázadnak a lengyelek az Alkotmánybíróság döntése ellen, amely szerint már jogellenes a magzat súlyos és visszafordíthatatlan, illetve az életét veszélyeztető betegsége esetén is a művi terhességmegszakítás. Ezzel Európa második legszigorúbb abortusztörvényét hagyták jóvá. A sajtóbeszámolók szerint egyre nagyobbak és elkeseredettebbek a tüntetések, a demonstrálók nemcsak Varsóban, de Lengyelország nagy és kisebb városaiban is megjelentek. A mélyen vallásos lengyelek egy része már a templomokba is transzparensekkel vonul, hogy az egyháznak is kifejezzék véleményüket. Sokszor százezrek tüntettek a nagyobb városokban.

Az erős társadalmi ellenállás miatt hátrálni tűnt a lengyel kormány is. Az abortusz feltételeit módosító tervezet benyújtását jelentette be október 30-án Andrzej Duda államfő. A javaslat szerint az abortusztilalom alóli egyik, a magzati rendellenességekkel járó terhességre vonatkozó kivétel akkor lenne alkalmazható, ha a gyermeknél az élettel összeférhetetlen károsodást valószínűsítik. A népharag megfékezésére ez is kevés volt.