Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.

Boris Johnson fontolgatja az előrehozott választások lehetőségét, miután attól tart, hogy nem válik be első trükkje a parlament lefegyverzésére - derül ki a BBC cikkéből. Bár a törvényhozás ülésezését a királynő (a kormányfő kérésének engedve) néhány napra rövidítette, így alig maradt idő arra, hogy a brexit október 31-ei határideje előtt megakadályozzák az ország kiszakítását az EU-ból (kemény brexit), a kormánnyal szemben álló képviselők napok alatt elfogadhatnak egy törvényt, amely megakadályozná ezt.

A brexiter kormányfő a parlament felfüggesztését követően egy további barátságtalan gesztussal is észrevétette magát. Megfenyegette a puha (az EU-val kötött válási megállapodás alapján végrehajtott) brexitet akaró tory képviselőket, hogy gyakorlatilag kizáratja őket a pártból, ha szembe mennek vele. Ez sem jött be, így a kiszivárogtatott hírek szerint élénk vita folyik az előrehozott választások lehetőségéről a Downing Street 10. falai között, az ezzel kapcsolatos szavazást már szerdán megtarthatják.

Állati rafinált

A parlament feloszlatásához, és ezzel az előrehozott választások kiírásához a törvényhozás kétharmadának támogatására lenne szükség - és itt kezdődnek a nyitott kérdések. Miután az ellenzék legnagyobb pártjának, a Munkáspártnak 247 képviselője van a 650 fős alsóházban, munkáspárti képviselők nélkül nem jöhet össze a kétharmados többség.

Jeremy Corbyn, a munkáspárt elnöke támogatja az előrehozott választásokat, ami nem csoda annak tükrében, hogy évek óta mást sem szorgalmaz, ám Tony Blair volt miniszterelnök, a párt legendás vezetője szerint ezzel csapdába sétálnának bele. Miközben ugyanis a brexiter szavazók vélhetően egységes leszavaznának a Johnson vezette konzervatívokra, az EU-párti erők megosztottak. Így a győztes mindent visz elvére alapuló választási rendszerben az előbbiek relatív többséget szereznének a választási körzetekben, kényelmes parlamenti többséghez juthatva Johnsont az új törvényhozásban.

De ez csak az első csiki-csuki egy rendkívüli szavazással kapcsolatban. A második az, hogy a kormányfő ugyan megígérhetné, hogy még október 31-e előtt kiíratja a választást (a leghamarabbi időpont október 11-e lehet, a legvalószínűbb 17-e), ám ezt az ígéretét nem kell megtartania. Megteheti, hogy novemberre íratja ki az előrehozott választást, azaz a nép a kemény brexit után járulhatna csak az urnákhoz. És ez ellen - mivel a parlamentet már feloszlatták - semmit sem tehetnének a képviselők.

Menetrend

És a csiki-csuki még ezzel sem ért véget. Ha ugyanis nem lenne meg a rendkívüli választásokhoz szükséges többség, akkor még mindig elbukhat a kemény brexitet megakadályozó törvényjavaslat a parlamenti procedúrában. Az ezzel kapcsolatos törvényt szeptember 3-án nyújthatják be az alsóházban, majd szeptember 5-én kerülhet a felsőház elé. Az utóbbi lordjai ugyan többségükben a puha brexit hívei, de akik nem, azok addig húzhatják beszédekkel az időt, amíg nem marad idő elfogadni a javaslatot. Enélkül is csak szeptember 9-én szavazhatnak róla az alsóházban, amelynek felfüggesztése 9-e és 12-e között várható.