Tavaly tavasszal írtunk több tételben is arról, hogy míg korábban a kínai technológiai és pénzügyi beruházási kedv Bangladesben abba az irányba mutatott, hogy a helyi, fő energiaforrás (értsd: szén) nagyobb mértékű kihasználását támogassa, másfél éve Kína a szénre vonatkozó jövőképet az ázsiai országban is átrajzolta. 

Jelesül: azt közölték informálisan (ebből lett a botrány)  az ország vezetésével, hogy mivel Banglades legfőbb exportterméke, a textil a közeljövőben várhatóan úgyan úgy karbon-útlevelet lesz kénytelen váltani, mint sok más, főként Európában eladható árucikke, a textilipari termékek gyártásához szükséges energia biztosítására a továbbiakban a szén (új szénbánya nyitása, új szénerőmű építése) nem a jó irány. 

Az akkor talán furcsán hangzó indoklás egy most érkezett, friss hírnek köszönhetően mégis érthetővé válik: a napokban jelentették be, hogy a bangladesi ruhagyártók a Huawei-jel közösen 2 GW tetőtéri napelemes termelőpotenciál gyors megépítéséről kötöttek megállapodást.

Kínai ez is

A kínai Huawei együttműködik a Banglades Ruházati Gyártók és Exportőrök Szövetségével (BGMEA), hogy akár 4000 ruházati üzembe is tetőtéri napelemes rendszereket telepítsen. A szándéknyilatkozatból kiolvasható, hogy a tervek szerint a BGMEA tagok tulajdonában lévő üzemek, gyárak együttesen így majd évente mintegy 2600 GWh zöldáramot termelnek majd.

„Az energiahatékonyság, a megújuló energiaforrások és a szénlábnyom csökkentése a BGMEA számára a fenntartható növekedés elősegítése és az ipar versenyképességének hosszú távon történő megőrzése érdekében az egyik legfontosabb szempont volt” – közölte Faruque Hassan, a ruházati szövetség elnöke.

A World Green Building Council szerint Bangladesben jelenleg már több mint 500 ruhagyár vár a zöld tanúsításra. Az országban mintegy 950 MW megújuló energiás termelőpotenciál dolgozik, de az import olajra és gázra épített rendszerek nyersanyaghiánnyal szembesültek, így a zöldenergia további térnyerése - legalábbis hosszabb távon - mindenkinek érdekévé vált.