Nem mintha a versenyjogi vizsgálatok nélkül nem lenne bajuk a tech óriásoknak: a layoffs.fyi, a technológiai cégektől történt elbocsátásokat naprakészen követő oldal március 30-án 156242 megszűnt munkahelyről adott számot. Nyilván a mamutok – azaz például a Google, a Facebook, az Amazon, a Twitter, a Netflix – neve hallatán jobban felkapják a fejüket az emberek, de a sor végtelen, egészen kicsi cégek is rákerülhetnek a lejtőre.

Az utóbbi időszakban a technológiai szektor azért került – ismét – fókuszba, mert egy egészen különös jelenség ütötte fel a fejét.

A nagy hal felfalja a kis halat?

Ha egy mondatban kellene vázolni a gyilkos vállalati felvásárlás, azaz a killer acquisition lényegét, akkor úgy foglalható össze, hogy egy tőkeerős vállalat azzal a céllal vásárolja fel a kisméretű, ígéretes innovációt fejlesztő versenytársát, hogy ezt követően a termékfejlesztését meggátolja, a társaságot elsorvassza, és ezáltal csökkentse a versenyt.

Az ügyvéd ugyanakkor azt is hozzáteszi, hogy a gyilkos vállalatfelvásárlások nemcsak a technológiai területen jellemzőek, hanem más iparágakban – így például a biotechnológiai szektorban, illetve az igen tőkeigényes gyógyszerpiacon is – megfigyelhetőek.

Az elmúlt években olyan gyakorivá váltak ezek a jelenségek, hogy mind a tengerentúlon, mind pedig az Európai Unióban jogalkotói és versenyhatósági lépéseket kellett tenni.

A probléma abban rejlik, hogy a gyilkos cégfelvásárlások gyakran a fúziókontroll radarja alatt maradnak. Ennek oka, hogy az ilyen jellegű akvizíciók célpontjai általában korai fejlődési fázisban lévő start-upok, amelyek alacsony (vagy nulla) árbevétellel rendelkeznek és amelyek így nem ütik meg a fúziós bejelentési küszöbszámokat.

Európai uniós válaszok

A jelenség visszaszorítására és ezáltal a verseny védelmére az Európai Unió két fő választ adott.

Egyrészt, az Illumina / Grail fúzió kapcsán innovatív módon értelmezte az uniós fúziókontroll rendeletet: az összefonódás ugyan nem volt engedélyköteles, azonban az Európai Bizottság az uniós verseny védelme érdekében arra kötelezte az Illumina kaliforniai biotechnológiai vállalatot, hogy válassza le a korábban magába olvasztott Grail – rákteszt fejlesztésében aktív – céget.

Ez az bizottsági határozat jelenleg az EU Bíróság felülvizsgálata alatt áll, azonban Bassola Bálint szerint az valószínűsíthető, hogy az uniós jogalkalmazó a Bizottság álláspontját fogadja el. Ugyanakkor hozzáteszi, hogy az M&A tranzakciókat tervező felek számára az Európai Bizottság új gyakorlata komoly kockázatokat is hordoz, hiszen a nettó árbevételi küszöbszámokhoz képest sokkan nehezebben prognosztizálható, hogy az uniós versenyhatóság górcső alá fogja-e venni a szóban forgó fúziót.

Másrészt pedig az EU megalkotta a digitális piacokról szóló jogszabályt (Digital Markets Act), amely arra kötelez egyes nagyméretű digitális platformokat (úgynevezett kapuőröket), hogy bejelentsék az Európai Bizottságnak az általuk tervezett vállalatfelvásárlásokat.

Amerikai antitröszt lépések

Néhány évvel ezelőtt az Amazon felvásárolta a Kiva Systems robotikai vállalatot, amelyet gyorsan magába olvasztott. Utólag visszanézve az a kép rajzolódik ki, hogy a Kiva Systems fejlett logisztikai technológiája hasznos lehetett volna az Amazon versenytársainak, amelyek azonban a felvásárlás miatt elestek a Kiva Systems innovatív termékének a használatától.

Arra is van azonban példa, hogy az amerikai versenyhatóság beleáll a helyzetbe: ez történt 2019-ben, amikor a Szövetségi Igazságügyi Minisztérium az elé gördített akadályt, hogy a Visa felvásárolja a Plaid nevű fintech vállalatot, amely innovatív termékével hatásos versenyt kívánt támasztani a Visa-val szemben a online debit szolgáltatási piacon.

Magyar szabályok

A magyar jogalkotó az uniós tagállamok között – Ausztria és Németország mellett – úttörő volt ezen területen, ugyanis a Gazdasági Versenyhivatal javaslatára bevezetett egy olyan fúziós szabályt, amely alkalmas arra, hogy a verseny torzítására törő gyilkos cégfelvásárlásokat kontroll alá vonja.

A versenytörvény szerint ugyanis akkor is be kell jelenteni a vállalati összefonódást, ha „nem nyilvánvaló, hogy az nem csökkenti jelentős mértékben a versenyt”, feltéve, hogy az érintett vállalkozáscsoportok nettó árbevétele együttesen az 5 milliárd forintot meghaladja.

Digitális kihívások

Az alapkérdés, hogy hogyan kezeli a versenyjog a digitális piacok kihívásait, ahol egy sikeres innováció, vagy annak megszerzése nagyon komoly versenyelőnyt tud jelenteni. Bassola Bálint utalt arra, hogy pár éve még senki sem gondolta volna, hogy a TikTok ilyen szédületes karriert fut be, azaz a versenyhelyzet rendkívül gyorsan változik.

Az Ifjúságkutató Intézet márciusban közzétett kutatása szerint látogatószámban a Facebook-ot a YouTube és a TikTok követi, utóbbi a magyar fiatalok körében sokkal népszerűbb lett a korábbi évekhez képest. A TikTok-ot a 15–19 évesek több mint négyötöde (82%) veszi igénybe.