Törökország olyan éghajlati tervet készített, mely szerint az ország 2030-ra 32 százalékkal növelni fogja a károsanyag-kibocsátását. Elkerülik az új szén-beruházások leállítására vonatkozó kötelezettségvállalást, és azt sem vállalta hogy a meglévő széntüzelésű erőműveket fokozatosan kivonja a forgalomból - írta meg a Bloomberg.

Az ENSZ Éghajlat-változási Keretegyezményéhez benyújtott klímatervben ugyan Törökország azt vállalta, hogy 2030-ra 41 százalékkal csökkenti az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását, de az üzleti forgatókönyekből az derült ki, hogy az ország 2030-ra 1,18 milliárd tonna szén-dioxid-egyenértéket fog (illetve szeretne) kibocsátani. Nem a szám az igazán lényeges, hanem az, hogy mindez több mint a duplája a 2020-ban mért 524 millió tonnás kibocsátási szintnek.

A török tervek szerint a növekedés ráadásul még itt sem áll meg, a kibocsátási plafont a számítások szerint akár 2038-ig kitolhatják. Ehhez képest meglepő, de Murat Kurum török ​​környezetvédelmi, urbanizációs és éghajlat-változási miniszter a COP27-en arról beszélt, hogy „új korszakot nyitottunk az éghajlatváltozás elleni küzdelemben”. 

A Bloomberg szerint legalábbis anakronisztikus a török szólam, mely ellentmond nem csak a politikusok, de a tudósok figyelmeztetésének is. Utóbbi szerint ahhoz, hogy a globális felmelegedési szint ne érje el a kritikus plusz 2 Celsius-fokot, 2030-ig a felére kell csökkenteni a Földön az üvegházhatású gázok kibocsátási szintjét.

Oyku Senlen, az E3G fosszilis tüzelőanyagra való átállásával foglalkozó kutatója szerint a törökök tervében szereplő új pályagörbe csak még nehezebbé és költségesebbé teszi Törökország dekarbonizációs kihívásait. Ráadásul a terv nem vállal kötelezettséget sem arrra, hogy nem indítanak új szénprojekteket, sem pedig arra, hogy a meglévő széntüzelésű erőműveket kiváltsák, fokozatosan megszüntessék a jelenlétüket az energiamixben.