Washingtoni törvényhozók szerdán azért ültek asztalhoz, hogy a pénzpiaci válság egy újabb - a korábbiaknál jóval súlyosabbnak tűnő - feladványára keressenek megoldást. A két legnagyobb kormányzati támogatásban részesülő vállalkozás (GSE), a Fannie Mae és a Freddie Mac megmentésére irányuló tervekkel kapcsolatban a stratégiáért a kormányzati oldalon felelős Henry "Hank" Paulson pénzügyminiszter maga is védekezésre kényszerült, mondván: a legszívesebben elkerülte volna azt a helyzetet, hogy különleges felhatalmazást kelljen kérnie GSE-k támogatására, ám ő is csak azokkal a kártyákkal játszik, amelyeket osztottak neki. Nem Marc Faber befektetési guru volt az egyetlen, akiben felmerült a kérdés: vajon Hank miért épp az Egyesült Államok adófizetőinek 25 milliárd dollárjával kártyázik (kormányzati számítások szerint alsó hangon ennyibe kerülne a két cég megmentése), egyáltalán miért akar mindenáron játszani, ahelyett, hogy egyszerűen bedobná a lapjait. Faber szerint részvénykibocsátást kellene szorgalmazni a társaságoknál, ahelyett, hogy a pénzügyminisztériumot arra hatalmazzák fel, hogy a hitelkeret korlátlan kibővítése és eszközbefektetések révén tőkeinjekciót hajtson végre. A Fannie Mae és a Freddie Mac részvényeinek árfolyama viszont 2008 januárja óta 65, illetve 73 százalékot zuhant, a befektetők pedig nem törik kezüket-lábukat, hogy tulajdonhoz jussanak a cégekben, annak ellenére sem, hogy a kormány továbbra is garantálja az általuk kibocsátott hitelkötvényeket. A társaságok alapszabálya ugyan egyértelműen rögzíti azoknak a (prime) hiteleseknek a körét, akik követeléseit a GSE-k átvállalhatják és továbbértékesíthetik, a másodlagos piacon forgó hitelkötvények kereskedelme előttük is teljes szélességben nyitva áll. Így fordulhatott elő, hogy a Fannie és a Freddie jelentős szeletet hasított ki a subprime-tortából. Ezeknek a követeléseknek az értéke napról napra zuhan, rekordértékű veszteségek felé sodorva a két GSE-t, előkészítve további bankok bedőlését is. Az RCB Capital Markets felmérése szerint további háromszáz bank jelenthet csődöt az elkövetkező három év során, miközben az elmúlt évben mindössze három dőlt be. A lakáspiaci helyzet romlása esetén - a kongresszusi költségvetési hivatal számításai szerint - mintegy 100 milliárd dollárt kellene a pénzügyminisztériumnak előteremtenie ahhoz, hogy a Fannie Mae és a Freddie Mac veszteségeit fedezze. Összehasonlításképpen: a teljes bankszektor eddig csaknem 452 milliárd dollárnyi veszteséget könyvelt el eszközeinek értékcsökkenése vagy hiteleinek bedőlése miatt. Bár a költségvetési hivatal számításai szerint mindössze öt százalék az esély arra, hogy ilyen mélyen bele kelljen nyúlni az adófizetők zsebébe, a jelzálogpiaci helyzet javulására utaló jelekből egyelőre nagy a hiány. A Fed elnökének kongresszus előtt tartott beszámolójából kiderül: a kormány által az adófizetők részére folyósított adókedvezmények gazdaságélénkítő hatása már a múlté, a nyíltpiaci tanács fenyegetőnek ítéli a lefelé mutató kockázatként jelentkező recessziót és az inflációt is, így a kamatszinten egyelőre nem változtat. Mivel az infláció mértéke közel két százalékkal meghaladta a bérek emelkedését, abban felesleges volna bízni, hogy a hazai fogyasztók megint megmentik Amerikát. Ők leginkább azzal vannak elfoglalva, hogy a GSE-k válsága miatt megemelkedett lakáshitelkamatokat fizetni tudják.