Idén 27. alkalommal készítette el a világ legátfogóbb korrupciós felmérését, a Korrupció érzékelési indexet a Transparency International (TI) Berlinben működő központja.

Magyarország a 2020-as eredményén 1 pontot rontva, 43 pontos eredményt ért, és ezzel a teljesítménnyel – az egy évvel korábbihoz képest négy pozícióval lejjebb – a 73. helyen végzett az összesen 180 országot vizsgáló világrangsorban.

Kép: Transparency International
Hazánk így az utolsó előtti helyen áll az EU-n belül, és csak Bulgáriát előzi meg. A Transparency International Magyarország a friss eredmények bemutatásával egy időben tette közzé a Fekete könyv második kötetét, amely az elmúlt négy esztendő legsúlyosabb korrupciós eseteit mutatja be, és átfogóan értékeli a magyarországi korrupciós helyzetet.

Az EU-ban Magyarország csak Bulgáriát előzte meg, így a 26. helyen végzett. A régiós országokhoz képest is tovább folytatódott az ország leszakadása.

Kép: Transparency International

Az elmúlt tíz évben a 11 közép- és kelet-európai uniós ország között Magyarország pontszáma esett a legnagyobbat (12-öt), miközben Észtország és Lettország teljesített a legjobban, 10-10 pontos növekménnyel. A visegrádi országok közül tavaly Szlovákia 9, Csehország 11, míg Lengyelország 13 ponttal kapott jobb értékelést, mint Magyarország.

Az emberi jogok megsértése korrupcióhoz vezet

A világranglista élbolyában hosszú évek óta gazdag és demokratikus és jogállami normákat maximálisan tiszteletben tartó országok állnak.

2021-ben az egyaránt 88 pontos Dánia, Finnország és Új-Zéland holtversenyben osztoztak a korrupciós lista első helyén, utánuk következik Norvégia, Svédország és Szingapúr (85-85 ponttal).

A lista alján 2021-ben Líbia (17), Afganisztán (16), Észak-Korea (16), Jemen (16), Venezuela (14), Szomália (13), Szíria (13), és Dél-Szudán (11 pont) található. A Korrupció érzékelési index több mint negyedszázados története arról tanúskodik, hogy ezek az országok, huzamosabb ideje mutatott gyenge teljesítményükkel, tartós bérletet váltottak a korrupciós lista legaljára.

Kép: Transparency International

Gazdaságilag és politikai szempontból hazánk szoros kapcsolatban áll például Oroszországgal, amely 29 pontos eredményével 2021-ben a világszerte vizsgált 180 ország közül a 136. helyezést szerezte meg, és Kínával is, amely tavaly már 45 pontot ért el a CPI listán és ezzel a 66. helyre előlépve hét helyezéssel előzte Magyarországot. 

Azok az országok, amelyek nem védelmezik az alapvető szabadságjogokat, a korrupció visszaszorításában is kudarcot vallanak. Az emberi jogok és a jogállami értékek tisztelete nélkül nem lehet sikerre vinni a korrupció elleni küzdelmet - véli a szervezet.

A Fekete Könyv második kötete

A közhatalom megszállásáról ír a TI Magyarország által közzétett Fekete könyv második kötete. A 180 oldalas kiadvány a hazai korrupciós helyzetről – a jogállami rombolásról, a korrupciónak a gazdasági fejlődésre gyakorolt hatásáról, a közbeszerzési rendszer és az uniós pénzosztó gépezet rendszerszintű visszaéléseiről, továbbá a média politikai érdekek mentén történt gyarmatosításáról – közöl átfogó tanulmányokat. 

A Fekete könyv II. megállapításai szerint a szinte korlátlan hatalommal rendelkező kormánypártok, és a hozzájuk szorosan kötődő üzleti-"haveri" körök az elmúlt évtizedben szisztematikusan elfoglalták a magyar közélet minden szegletét.

A végrehajtó hatalom ellenőrzésére hivatott állami szervek, amilyen például a versenyhivatal, a médiahatóság vagy a számvevőszék, mára a kormány politikai és gazdasági igényeinek a kiszolgálóivá váltak. 

A kormány a koronavírus-járvány elleni védekezés érdekében megerősített jogosítványait is a demokratikus intézmények gyorsított ütemű leépítésére és a politikailag bekötött üzleti kör tagjainak további gazdagítására használta. Szükségrendeletek kiadásával korlátozta a közérdekű adatok nyilvánosságát, szűkítette az önkormányzatok mozgásterét, emellett – például a turisztikai ágazatban – a versenyt mellőzve százmilliárdos összegben juttatott megbízásokat a haveri vállalkozói köröknek – áll a kiadványban.

A politikai elittel összefonódott üzleti körök további gazdagítását a világviszonylatban is egyedülálló „közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok” létrehozásával tetézte az Orbán-kormány, ráadásul a hazai médiapiac helyzete is tovább romlott.

Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány (KESMA) néven gigantikus kormányközeli médiakonglomerátum jött létre, és emellett a hatalom tovább szorongatja a médiapiac még független szereplőit. Ez részben hatósági eszközökkel, részben a kormány iránt elkötelezett üzleti körök tulajdonszerzésének az előmozdításával történik - véli a TIM elemzése.

A korrupció aláássa Magyarország versenyképességét 

A Fekete könyv II. szerint a rendszerszintű korrupció, a visszaéléseket eltűrő vagy éppen támogató kormányzati magatartás és a gyenge gazdaság teljesítmény szorosan összefügg.

Az országok Korrupció érzékelési indexben elért eredménye és az egy főre jutó GDP-je közötti kapcsolat az EU egészében kifejezetten erős. Magyarország az EU korrupcióval leginkább fertőzött tagjai közé tartozik, miközben az egy főre jutó GDP-ben csak Bulgária, Románia, Horvátország és Lengyelország teljesítményét múlja felül.

Az, hogy a 2013 és 2019 közötti konjunktúra dacára Magyarország – gazdasági teljesítményében és versenyképességében – nem tudott kitörni Európa alsóházából, jelentős részben az autokratikus hatalomgyakorlás és az intézményi rombolás következménye

- véli Martin József Péter, a TI Magyarország ügyvezető igazgatója.

A korrupció megszünteti a verseny egyenlő feltételeit, megrendíti a közbizalmat, végső soron rombolja a piacokat, az intézményeket és a normákat. Rendkívüli módon aláássa egy országban a visszaélésekkel szembeni eredményes fellépést az, ha a korrupció széles körben elfogadottá, társadalmi normává válik - véli Daron Acemoglu világhírű közgazdász.