Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.

Az Egyesült Államokban a 2015-2016-os elnökválasztási kampány óta fontos belpolitikai csatatér a két nagy párt között, hogy szinte példanélküliként, Donald Trump sem jelöltként, sem a megválasztása után nem volt hajlandó nyilvánossá tenni adóbevallását. A kérdés azért fontos - mert szemben például a magyar képviselők vagyonnyilatkozatával - az adóhatóságnak leadott dokumentumban nem önbevallásszerűen vannak az adatok, hanem az emberek valós képet kapnának arról, hogy Trumpnak pontosan milyen bevételei is vannak. És furcsa módon a leginkább az valószínű, hogy az elnök jóval kevesebbet nyer az üzletein, mint azt állítja, vagyis azon megy a vita, hogy Háry Jánosként felfelé hetvenkedik-e a pénzével.

Az üzletemberből lett államfő kampányát arra építette, hogy nagyon sikeres vállalkozó, amit megválasztása óta is rendre hangoztat, például a Kínával vívott kereskedelmi háborúja során. A Demokrata Párt - amely a félidős választásokon többséget szerzett a Képviselőházban - éppen ezért abban érdekelt, hogy kiderüljön, mennyit is adózott az elnök. Az eddigi hírek alapján - például a Deutsche Banktól kikerült hitelezéssel kapcsolatos információk szerint - itt üthetnék Trumpot és az őt védő Republikánusokat, mivel azok szerint veszteséget veszteségre halmozott cégeivel és már hitelt sem nagyon akartak neki adni a pénzintézetek. Ezért is fordultak a pénzügyminiszterhez, hogy adja ki a bevallásokat.

Hétfői levelében viszont Steven Mnuchin ezt visszautasította, mondván a bizottság kérése "nélkülözi a legitim törvényhozási célokat", vagyis megítélése szerint a képviselők nem törvényhozási célokból kérték ki az elnök adóbevallásait öt évre visszamenőleg.

A pénzügyminiszter azzal is érvelt, hogy döntése meghozatala előtt konzultált az igazságügyi tárcával is. Ezt követően arra a megállapításra jutott, hogy az adóhivatalt is felügyelő pénzügyminisztériumnak - ahogyan fogalmazott - "nincs felhatalmazása kiadni a kért adóbevallásokat és a vonatkozó információkat". Mnuchin hangsúlyozta, a demokrata párti politikusok kérése "komoly alkotmányjogi kérdéseket vet fel". Szerinte ugyanis "a legfelsőbb bíróság döntése értelmében az alkotmány megköveteli, hogy a kongresszus által kért információknak az ésszerűség keretei között legitim törvényhozási célokat kell szolgálniuk".

A pénzügyminiszter válasza várható volt. Annál is inkább, mert korábban már - a demokraták által megadott - két határidőt sem tartott be.

Mnuchin levelének kézhez vétele után Richard Neal közölte: jogászokkal tanácskozik, mielőtt megteszi a válaszlépést. Elemzők szerint a demokraták következő lépése az lehet, hogy vagy büntetés terhe melletti idézést küldenek az adóhivatalnak (IRS) az adóbevallást megküldését követelve, vagy pert indítanak a hivatal ellen.

A képviselőház költségvetési bizottsága még április elején kérte Donald Trump adóbevallásait, mégpedig öt évre visszamenőleg. Az elnök azonnal jelezte, hogy nem áll szándékában benyújtani a kért dokumentumokat és személyes ügyvédjei is azzal érveltek, hogy a törvényhozóknak - mivel a dokumentumokat nem törvényhozási célokra kérték - nincs joguk betekinteni a dokumentumokba.

Amerikai sajtóértesülések szerint közeli munkatársainak Trump állítólag azt mondta: az adóbevallás követelése nem más, mint a magánszférája megsértése és a demokrata párti törvényhozók ellene folytatott "boszorkányüldözése".

A demokrata politikusok kérésének visszautasításakor Donald Trump arra hivatkozott, hogy az adóbevallásait a hivatal még mindig vizsgálja, ezért nem adhatja ki a dokumentumokat. Az elmúlt hetekben sajtóértesülések még azt is tudni vélték, hogy Donald Trump a tanácsadóinak azt mondta: az amerikaiak úgy választották meg őt, hogy nem voltak kíváncsiak az adóbevallására.