Donald Trumpot megfertőzte a koronavírus azt követően, hogy tavasszal azt mondta: úgy fog eltűnni a semmibe, ahogy váratlanul felbukkant onnan, hogy Bob Woodward újságírónak, aki könyvet írt az elmúlt fél évéről, elárulta, hogy szándékosan lekezelte a veszélyt, mert úgy gondolta, ezzel kell megnyugtatni a közvéleményt, hogy kormánya nem dolgozott ki országos tesztstratégiát, hogy azt ajánlotta az amerikaiaknak, hogy kívül-belül fertőtlenítővel kezeljék magukat, hogy nagy tömegek előtt tartott kampánygyűléseket, amelyeken szerinte senkinek se volt félnivalója, illetve hogy kigúnyolta elnökválasztási ellenfelét, Joe Bident, a demokrata jelöltet, mert általában maszkban mutatkozik a nyilvánosság előtt.

Ezzel a felsorolással vezeti fel a Guardian a rendkívüli fejlemény következményeinek fürkészését. Bár eddig kétszázezer amerikai halt bele koronavírus-betegségbe, Trump szavakban legyőzte a járványt akárcsak Boris Johnson brit miniszterelnök és Jair Bolsonaro brazil elnök, akik szintén koronavírus-szkeptikusok (voltak), és elkapták a fertőzést. Az új helyzet első számú következménye, hogy 32 nappal a választások előtt az elnöknek karanténba kell vonulnia, ezért fel kell hagynia kedvenc kampányrendezvényeivel, a nagygyűlésekkel.

Mi van Bidennel?

Kérdésessé vált a második Biden-Trump vita megrendezése október 15-én. Ha megtartják, lehet, hogy csak a távolból, online lesznek jelen a résztvevők. Elemzők úgy látják, hogy ha az elnök megússza tünetmentesen vagy gyenge lefolyású betegséggel, akkor azt fogja mondani: ugye, hogy semmiség az egész. Ha kórházba kerül, akkor az együtt érző hangulat javíthat a szimpátiaindexén, akárcsak Johnsonén, aki nagyon súlyosan megbetegedett, napokig lélegeztetőgéppel tartották életben. Trump 74 éves, tehát a veszélyeztetett korosztályba tartozik.

Végül van egy nagy kérdés: megfertőzhette-e Trump Bident, akivel szeptember 29-ei vitájuk alatt két órán át egy légtérben tartózkodott? Igaz ugyan, hogy nem elővigyázatosságból nem fogtak kezet és jókora távolságban voltak egymástól, ám Trump kíséretéből sokan nem hordtak maszkot a teremben, és ott volt például Hope Hicks, az elnök vezető tanácsadója, aki szintén megfertőződött.

Még Trump pozitív tesztjének bejelentése előtt a The Economist magazin poll off poll mutatója, ami összesíti a közvélemény-kutatások eredményét azt jelezte, hogy az elnök győzelmi esélye 10 százalékra zsugorodott. A grafikon szerint Biden 340, Trump 198 elektorra számíthatott - ekkora különbséget utoljára július végén mértek közöttük. A legnagyobb eltérés 349-189 volt július közepén, szeptember 24-én még 330-208-ra álltak.

Mi történik, ha Trump kiesik a sorból?

A 444.hu összeszedte, hogy az amerikai törvények értelmében mi történhet, ha Donald Trump kiesik a sorból.

  • Ha például az elnök meghal, vagy nem tudja ellátni teendőit, akkor az alelnök, a 61 éves Mike Pence veszi át a feladatait. Pence-ről és a feleségéről időközben a CNN szerint kiderült, hogy az első koronavírus-tesztje negatív lett.
  • Ha esetleg Pence is megbetegedne és nem tudná ellátni a szükséges teendőket, akkor a 80 éves demokrata párti Nancy Pelosira szállnának át az elnöki teendők, aki egyébként a Képviselőház elnöke. A CNN szerint Pelosit már szintén letesztelték, de ő egyelőre a teszt eredményére vár.
  • Pelosit az elnöki helyettesítési sorban a Szenátus pro tempore elnöke, a republikánus Chuck Grassley, őt pedig Mike Pompeo külügyminiszter követi. Arról egyelőre nincs hír, hogy tesztelték volna őket.
  • Ha az elnökjelöltek közül bármelyik meghalna, akkor a pártjuk új jelöltet állítana helyettük a választásra. Az új jelölt bárki lehet, aki teljesíti az elnöki poszt betöltésének törvényi kritériumait. Ezután át kellene írni a szavazólapokon az elhunyt jelölt nevét az újra. Amennyiben a szavazólapok véglegesítése után lenne szükség átírásra, akkor az adott pártnak bírósághoz kellene fordulnia, ugyanis ők engedélyezhetik az átírást.
  • Ha az elnök a választás és a beiktatás között halna meg, akkor ha ez az eredmény Kongresszus általi szentesítést követően történik, akkor a megválasztott elnök alelnöke - Trumpnál Pence, Bidennél Kamala Harris (akiről szintén bebizonyosodott már, hogy negatív a tesztje) - lenne az elnök.
  • Ha a megválasztott elnök az elektori szavazás és a szavazatok kongresszusi összeszámlálása között hal meg, akkor a Kongresszusnál pattog a labda. Ha a képviselők és a szenátorok úgy döntenek, hogy nem számolják a halottra leadott szavazatokat, akkor Richard Pildes New York-i jogászprofesszor szerint a törvényhozás elnököt is választhat, és ebben a folyamatban minden szövetségi állam delegációja 1 szavazattal rendelkezne.
  • Pildes szerint akkor a legbonyolultabb a helyzet, ha a megválasztott elnök a novemberi választás és a decemberi elektori szavazás között hal meg. Ilyenkor az is számít, hogy bizonyos szövetségi államok megkötik az elektoraik kezét, és kötelezik őket, hogy az adott államban legtöbb szavazatot szerzett jelöltre adják a voksukat. Nem tudni azonban, hogy ez a kötelezettség akkor is élne-e, ha az adott jelölt halott lenne. Ebben az esetben minden bizonnyal az elektorok párthűsége is számítana, és Pildes szerint valószínűleg a halott jelölt alelnökjelöltjére szavaznának.