Bár történelmileg az Amerika Egyesült Államok azon úttörők közé tartozik, amelyek idejekorán, már a hetvenes évek végén felismerték a szélben rejlő energetikai, iparági majd gazdasági potenciált, az utóbbi évtized azonban ebben már nem Amerikáról szólt. A világban előbb Európa (Németország, Dánia, Norvégia, Egyesült Királyság, Spanyolország), majd Kína vette át a vezető szerepet. Amerika pozícióvesztése ugyan nemcsak Donald Trump négyéves elnökségének a számlájára írható, de az nem teljesen véletlen, hogy csupán 2019-ben érkeztek az első hírek az újbóli amerikai beruházási hajlandóságról, majd építkezési rekordokról. Az Egyesült Államok ebben a versenyben egy kicsit elaludt.

Trump klímaválság-tagadásának és a szén újbóli helyzetbe hozó tevékenységének is megvan már az eredménye. A megújuló energiatermelési módok makrogazdasági méretű térnyerése előtt központilag nehezített pálya veszélyességét és következményeit csak 2020 novemberében leplezték le; amikor feketén-fehéren kiderült, hogy az elnök emberei akár százmilliárd dolláros döntéseket megalapozó jelentéseket is eltüntettek, hogy a zöld szektor térhódítását lassíthassák.

Az elnökválasztás eredménye ismert: Trumpnak mennie kellett. A szövetségi fellebbviteli bíróság is búcsút vett tőle és a trumpi adminisztrációtól:  megsemmisített több fontos, e területre vonatkozó kormányzati döntést, és gyakorlatilag lezárta az Egyesült Államokban a szénkorszakot.

Ebbe a közegbe érkezett az Energetikai Információs Igazgatóság (EIA) híre, miszerint 2020. december 22-én új széltermelési rekordot rögzített az áramhálózatot monitorozó rendszerük. A Hourly Electric Grid Monitor  adatai szerint aznap megdőlt az órás termelési kapacitás rekordja (82 gigawatt - GW), illetve másnap az amerikai széláram-termelés mennyiségi rekordja is. Utóbbi 1,76 millió MWh lett, és egy másfél éves szeles rekordot írt át (ami 1,42 millió MWh volt). Ezzel ráadásul aznap, 2020. december 23-án az Egyesült Államok teljes villamosenergia-termelésének mintegy 17 százalékát szélerőművekből biztosították.

A különböző zöldenergiás szervezetek - még Trump távozása előtt, de már a választási eredmények ismeretében - bejelentették, hogy 2021. január 1-vel egy új egyesületbe tömörülnek. Az American Clean Power Association-nek (ACP) tagja lett a szeles iparágat tömörítő AWEA is. Nekibuzdulásban nincs hiány: Amy Farrell, az ACP alelnöke beköszöntőjében azzal állt elő, hogy az Egyesült Államoknak egy évtizeden belül főként a megújuló villamosenergia-rendszerre kell átállnia, és az ehhez a gazdaságunkban szükséges beruházásokat az egész országban kiemelten kell kezelni. Az ACP és a Wood Mackenzie által közösen készített zöldenergiás infrastruktúra-fejlesztési és energiastratégiai elemzése pedig arra jutott, hogy a XXI. századi amerikai gazdasági fellendülésnek a tiszta energia az egyik legfontosabb sarokköve.

Ahogy Ken Bossong, az EIA ügyvezető igazgatója előre jelezte: mostantól az sem elképzelhetetlen már, hogy a megújuló energiaforrások elkezdik ledolgozni a hátrányukat a földgázzal szemben is. Az ehhez elengedhetetlenül szükségesnek látszó, jelentős napelemes, de főként az eggyel nagyobb egységméretű tengeri szélerőműves beruházásokra éppen az elmúlt időszakban több amerikai állam is rábólintott.  New York állam 2030-ig 2400 MW offshore szélenergiás potenciált épít, New Jersey 3500 MW-ot, Massachusetts ugyan "csak" 1600 MW-ot, de azt már 2027-re - és így tovább.

De már a Kongresszus is lépett: tavaly decemberben jóváhagyta a tengeri szélerőmű építkezések 30 százalékos befektetési adókedvezményét.

Az EIA becslései szerint 2020-ban a szél az USA áramtermelésének 9 százalékát tette ki. Jelenleg ennél kedvezőtlenebb a szél (és a nap) helyzete, de ez akár egy napon belül is sokat változik. Íme a legfrissebb diagram az áramtermelési mixről:

Jóllehet, az időjárásfüggő energiatermelési mód számos megoldandó kérdéssel szembesül - például azzal, hogy akár egy nap alatt "bejárja" a rendszer a 82 GW maximum és a 14,6 GW minimum termelési szintet - és ezt az európai hálózati rendszernél mindenképpen kuszább tagállami rendszerekben kinek-kinek ki kell tudnia szabályozni -, de ezzel együtt válik egyre meghatározóbbá. A rövidtávú energetikai prognózisok alapján a további drasztikus kapacitás-, és termelési mennyiségnövelés előtt már nincs akadály.

Az EIA úgy kalkulál, hogy az idén, de 2022-ben is minden hónapban több áramot termelnek majd a szélturbinák a vízerőműveknél. A jelenleg már fejlesztés, építés-előkészítés alatt álló projektek alapján pedig az már valószínű, hogy ez év végéig mintegy 12 200 MW új szeles termelőerő kapcsolódhat majd az áramhálózatra. Az új szélfarmok több mint felét Texasban és Oklahomában építik.