Az Egyesült Államok politikatörténetének legfrissebb sötét fejezete, a republikánus államfő, Donald Trump ellen indított alkotmányos felelősségre vonási eljárás (impeachment) nem fog lezárulni azzal, hogy a kongresszus republikánus többségű felsőháza, a szenátus várhatóan február 5-én felmenti az elnököt a vádak alól - írja a döntést megelőlegező cikkében a CNN. A vihar éppen olyan gyorsan ülhet el, amilyen gyorsan keveredett. Csak hat hónap telt el azóta, hogy Nancy Pelosi, a demokrata többségű alsóház, a képviselőház elnöke elindította az eljárást, miután napvilágra került egy jegyzőkönyv, amelyből kiderült, hogy Trump "kért egy szívességet" Volodimir Zelenszkij ukrán elnöktől cserébe a jó ukrán-amerikai kapcsolatokért.

Csak vallomások

Arról beszélt kollégájának, hogy célszerű lenne korrupciós vizsgálatot indíttatnia Hunter Biden, a legesélyesebb demokrata elnökjelölt-aspiráns, Joe Biden fia ellen ukrajnai vállalati vezetői tevékenysége nyomán. Miután az ukrán hatóságok nem láttak okot a Hunter Biden elleni eljárás elindítására, ez azt sejtette, hogy az amerikai elnök egy idegen állam tevékenységének manipulálásával akarta javítani saját elnöki újraválasztási esélyeit.

Az impeachment eljárásban ugyan erős bizonyítékok kerültek elő, amelyek arra utalnak, hogy az elnök azért tartott vissza egy Ukrajnának szánt amerikai katonai támogatást, hogy rábírja Zelenszkijt a Bidenéket besározó eljárás elindítására, csak tanúvallomások támasztják alá ezt az állítást. Az államfő kategorikusan tagadja a két dolog összekapcsolását. Így, ami az egyik olvasatban (a demokraták szerint) hatalmi visszaélés, az a másikban (a republikánusok szerint) csak nyomásgyakorlás egy olyan ország vezetőjére, amely híres arról, hogy virágzik a korrupció, azaz az elnök azt akarta, hogy előbb szorítsák vissza a korrupciót, aztán mehet a segély.

Nem változik semmi

A CNN szerkesztőinek véleménye szerint az ügy nem fog változtatni az USA politika iránt érdeklődő polgárainak mély megosztottságán. Egy friss, idén januárban készült közvélemény-kutatás szerint a magukat republikánus szavazónak tartó amerikaiak nyolc százaléka véli úgy, hogy a megismert bizonyítékok alapján el kellene mozdítani az elnököt a hivatalából, miközben a demokrata szimpatizánsok körében 89 százalék ez az arány.

Nagy kérdés, hogy mit gondolnak a bizonytalanok, mert az ő szavazataikon múlik, majd, hogy Donald Trump 2020 novembere után is az USA elnöke maradhat-e vagy sem. Bár az eljárás gyors lezárását - az ügy mindössze két hete került át a képviselőháztól a szenátushoz - választási aggodalmak indokolják - nevezetesen több republikánus szenátor aggódik, hogy a nagy felhajtás máris rontja az újraválasztási esélyeit -, ez nem jelent semmit.

Az elnökválasztás kimenetele szempontjából döntő fontosságú ingadozó államok szavazói szembe is fordulhatnak az elnökkel, aki a hatalmi visszaélés gyanújába keveredett, ám az is előfordulhat, hogy - elfogadva a Fehér Ház interpretációját - boszorkányüldözésnek látják majd az ellenzék által kezdeményezett impeachment eljárást.

Utórengések

Hosszabb távon viszont egyértelműen káros következményei lehetnek az ügynek - vélik a CNN szerkesztői. A következő évtizedek elnökei ugyanis azt a következtetést vonhatják le a sikertelen impeachment eljárásból, hogy ha ügyesek, ha jól keverik a kártyákat, például elkerülik, hogy kimondjanak dolgokat, és ehelyett csak egyértelmű célzásokat tesznek rá, akkor megúszhatják, ha visszaélnek a hatalmukkal. (Trump sose mondta ki, hogy az ukrán elnök csak akkor számíthat az amerikai katonai segélyre - amelynek elindítását személyesen állította le -, ha kezdeményezi a Bidenék elleni korrupciós eljárást. Csak egy bizonyos szívességet említett Zelenszkijnek a korrupcióval kapcsolatban, amelynek részleteiről majd személyesen egyeztetnek az embereik.)

Trump kisiklása a törvényhozás ellenőrzése alól tehát azzal a következménnyel jár, hogy az USA elnöke a háttérben növelheti hatalmát, többet tehet meg, mint amire az alkotmány feljogosítja. Más szóval az USA visszatérhet a Watergate-botrány előtti időköz.

Miután Richard Nixon 1974-ben lemondani kényszerült, mert feketén-fehéren bebizonyosodott, hogy visszaélt a hatalmával, utódai, Ronald Reagan, George W. Bush vagy Barack Obama - a terrorelhárítási jogoktól kezdve a bevándorlás szabályozásáig - igyekeztek bővíteni befolyásukat. Egyikük sem tette azonban ezt olyan pimaszul, mint Donald Trump - vélik a CNN szerkesztői. Az elnök győzhet az impeachment eljárás megszüntetésével, a jog uralmának érvényesülése viszont minden bizonnyal veszít.