Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.

Európából nézve szokatlan egy olyan választási rendszer, ahol egymáshoz képest eltolt időszakokban választhatnak döntéshozókat az emberek: az Egyesült Államokban minden két évben eldől 33-35 szenátusi és 435 képviselői hely sorsa. Mindezt azért, hogy fékekkel és ellensúlyokkal akadályozzák meg, hogy valaha is egy despota kerüljön hatalomra - ahogy az a Time összefoglalójában is olvasható.

Az amerikai kongresszusi képviselőket eleve kétéves terminusokra választják. Az alkotmány gondolatisága emögött az, hogy a rövid időszakok miatt a meghatalmazott vezetők nem az újraválasztásukért harcolnak, hanem az emberek számára valóban fontos ügyekkel kell, hogy foglalkozzanak. Valamint a gyors rotáció segít friss ötleteket behozni az irányításba.

A szenátus - amely a legfontosabb kormányzó hatalom, jogában áll akár az elnököt is felülbírálni - összetételénél viszont úgy döntöttek, hogy a magasabb tisztség fontosabb feladatokkal is jár, amelyek véghez vitelére hosszabb időre van szükség. Emiatt három csoportba sorolták a tagállamok két-két szenátorát és egymástól kétéves ciklusokban eltolva hat évre választják a szenátorokat.

Fékek és ellensúlyok

A kormány dolga ugyanis elsősorban nem a politikai hatalom megőrzése egy pártnak, hanem az ország megfelelő irányítása. Így pedig a döntéshozóknak nem lesz idejük folyamatosan egymásért kampányolni, hanem irányítaniuk kell az országot. Bár az elképzelés elsőre idealisztikus, a gyakorlatban többé-kevésbé működik.

A kétéves rotáció miatt az elnökségek félidejében jó fokmérője az emberek elégedettségének a regnáló hatalommal szemben. Történelmi példák pedig azt mutatják, hogy komoly béklyó lehet egy elnöknek, ha a vele rivális párt uralja a képviselőházat vagy a szenátust. Barack Obama például a megválasztása után hamar elveszítette maga mögül a Kapitóliumból a demokrata hátországot, ezért folyamatosan kompromisszumra kényszerült a Republikánus Párttal, mégis két ciklust végigvihetett.

Most pedig a felek külön rá is játszottak az "ítéletidő hangulatra": a Demokrata Párt kampányát arra fűzte fel, hogy most lehet megállítani Trumpot, míg az elnök fő kampányüzenete lényegében az volt, hogy a radikális baloldal eltaposhatja az eddig elért eredményeit, valamint - a magyar politikából is ismert - "az ellenzék migránsokat fog betelepíteni" rigmust is kijátszotta.

Minden egy hajszálon múlik

Az erős kampány oka pedig nem más mint, hogy a szenátusban jelenleg két szavazatnyi előnye van csak a republikánusoknak (a választás előtt 51-49 a mandátumarány), ha pedig ezt elveszítik és nem egálra jön ki a helyzet, akkor a Trump-kormányzat megbénul, sőt elindulhat az elnök elleni impeachment eljárás (egy bizalmi szavazás) is, amelyet a demokrata többség minden bizonnyal meg is szavazna. Vagyis - az USA történetében először - lemondatnának egy elnököt.

A közvélemény-kutatások pedig azt mutatják, hogy a Demokrata Párt kerülhet ki győztesen. A mostani 35 megválasztásra váró szenátusi helyből most 26 van a demokraták kezén, míg összesen 9 a Republikánus Párté. A tét viszont mindkét félnek komoly: a demokratáknak öt eddigi székükért kell aggódniuk a Cook Political Report nevű független kutatócég szerint. New Jerseyben, Floridában, Montanában és Minnesotában a jelöltjeik szoros harcban vannak a győzelemért. Míg Észak-Dakotát valószínűleg elveszítik. A republikánusok 9 helyéből viszont csak négy biztos, a többiben az utolsó mérések szerint inkább a másik párt jelöltje az esélyesebb.

A képviselőházért folyó harcot még nehezebb megbecsülni: itt a demokratáknak 23 új helyen, a régieket megtartva kellene nyerniük, hogy átvegyék az irányítást. Mégis a kutatások szerint az a valószínűbb, hogy ők vehetik át a következő két évre a "házat" és Nancy Pelosi lehet a többségi vezető.

Mindenhol veszítettek

A republikánusoknak eddig nem jött jól Donald Trump elnöksége: az elmúlt két év időszaki választásain bár kevés jelöltjük kapott ki, de az eredményük jelentősen romlott az előző megválasztásukhoz képest. Alabamában a szenátusi helyet 30 százalékos bukták a demokraták javára. Ennél nagyobbat csak Arizona nyolcadik körzetében veszítettek, ott 32 százalékot veszítettek - ahogy arra a NY Times is írta augusztusban.

Viszont a demokraták esélyeit pedig az rontja, hogy bár mindenhol közel kerültek a győzelemhez, kevés helyen törték át az üvegplafont. Nem véletlen, hogy a mostani feszült kampány hajrájába beszállt Barack Obama előző elnök is, többször is élesen bírálva Trumpot és buzdítva támogatóit, hogy szavazzanak a regnáló elnök ellen. A fellépése azért is okozott kisebb meglepetést, mert korábban erősen tartózkodott még a nyilvános politikai szereplésektől is.

Donald Trump is turnéba kezdett a mögötte lévő Republikánus Pártot segítendő. Clevelandtől egészen Fort Wayne-ig mindenhol felbukkant. Kampányának központi elemévé téve azt a néhány ezer hondurasi menekültet/migránst, akik néhány hete együtt indultak el az Egyesült Államok felé, hogy menedékjogot kérjenek. Trump bűnözőknek mutatta be a tömeget, déli határaira pedig a hadsereget is kivezényelte.

Az pedig már biztos, hogy az emberek komolyan veszik a választást: 35 millió választó adta le a szavazatát az elmúlt napokban a "korai szavazáson". 2014-ben ez a szám csak 20 millió volt. A becslések szerint minden eddiginél magasabb lehet a részvétel, vagyis tényleg a népbíróság ül össze az USA-ban.