Donald Trump ingatlanmágnás az amerikai Republikánus Párt elnökjelöltje elővezette gazdasági programjának alapelemeit azzal az ígérettel, hogy a részletekkel visszajön később. A Bloomberg összevetette a program főbb pontjait a jelenlegi helyzettel, illetve ellenfele, Hillary Clinton volt külügyminiszter, a Demokrata Párt elnökjelöltje ígéreteivel.

Pápá klímavédelem

Kapcsolódó

Trump vissza akarja vonni Barack Obama elnök karakteres klímavédelmi intézkedéseit. Hatályon kívül helyezné a szén-dioxid-kibocsátással kapcsolatos korlátozásokat és utat nyitna a Kanadát, illetve az USA déli finomítóit összekötő olajvezeték lefektetése előtt. Felpörgetné az offshore kőolaj-kitermelést és feltámasztaná a szén felhasználását az energiatermelésben.

Eltörölné az USA vállalásait a nemzetközi klímavédelmi egyezményben, amely környezetvédelmi standardok bevezetésével igyekszik megelőzni a Föld légkörének katasztrofális felmelegedését. Szerinte az energiaipar korlátozásának feloldásával évente 100 milliárd dolláros plusz jövedelmet termelhetne az amerikai gazdaság.

Márpedig klímavédelem

Obama elutasította az USA-t átszelő olajvezetéket és aláírta az ENSZ klímavédelmi egyezményét. A kongresszust megkerülve, elnöki hatalmával élve vezetett be korlátozásokat az USA villamos erőműveinek károsanyag-kibocsátásával kapcsolatban. Emellett felfüggesztetett minden bányászai projektet a szövetségi állam kezében lévő földeken.

Clinton lényegében folytatná Obama politikáját. Azon belül külön hangsúlyt fektet a zöldenergia terjedésének köszönhető munkahely-teremtésre és kiemeli a napenergia használatának támogatását. Sok szénbányát kiszorítana az energiatermelésből, és szigorúan szabályozná az olajpala-termelést, amelyet környezetvédők enyhén szólva kockázatosnak tartanak.

Adócsökkentés és -növelés

Trump mérsékelné a vállalati és a személyi jövedelemadókat is, Ronald Reagan 35 évvel ezelőtti adócsökkentése óta nem látott programot hajtva végre. A hét szja-kulcsot háromra - 12, 35 és 33 százalék - egyszerűsítené, a nyereségadót 35 százalékról 15 százalékra vinné le.

Eltörölné azt a lehetőséget, hogy a cégek a külföldön elért jövedelmeik után késleltetve adózzanak és 10 százalékos adóval terhelné az amerikai vállalatok külföldön felhalmozott kétezer-milliárd dolláros vagyonát. Ma a külföldi céges jövedelmeket csak akkor kell leadózni, amikor hazautalják azokat.

Clinton új 30 százalékos kulcsot vezetné be a évi egymillió és négyszázalékos különadót az évi ötmilliót dolláros jövedelmekre. Megadóztatná a gyors pénzügyi tranzakciókat és a külföldön felhalmozott vállalati jövedelmeket.

Külkereskedelem

Trump felülvizsgálná az észak-amerikai szabadkereskedelmi rendszert (NAFTA) és visszavonná az USA aláírását a délkelet-ázsiai megállapodásról (TPP).

Ezeket az intézkedéseket Clinton is ígéri és akárcsak ellenfele, ő is igyekezne gátolni Kínát abban, hogy devizája leértékelésével manipulálja a nemzetközi kereskedelmet. Emellett indítana egy programot, ami elbátorítaná az amerikai vállalatokat attól, hogy a munkahelyeiket és a profitjukat külföldre vigyék.

A gyereknevelés költségei

Trump nem kispályázik a családok megkísértésével: az ígéri, hogy a gyermeknevelés költségeit cakli-pakli leírhatóvá teszi a háztartások adózó jövedelméből. A jelenlegi helyzet az, hogy valóban ezek a kiadások teszik a legnagyobb terhet a családokra, még a lakásbérléssel kapcsolatos költségeket is felülírhatják.

Clinton is adókedvezményeket ígér, de inkább arra koncentrál, hogy a kormány a kisgyermekkori kiadások mérséklésében és a gyerekkori tanításban segítsen a családoknak (így törekedve arra, hogy a támogatás tényleg a gyerekeket segítse). Emellett azt állítja, hogy elnöksége alatt senkinek sem kellene jövedelme tíz százalékánál többet költenie gyerekei színvonalas nevelésére.

Végül Trump felhígítaná a pénzügyi válság után megszigorított banki szabályozásokat, míg Clinton éppen ellenkezőleg, minden ilyen kísérlet megvétózását ígéri.