Az Egyesült Államoknak majdnem úgy kell tekintenie a külkereskedelemre, mint egy háborúra - jelentette ki Donald Trump megválasztott elnök Észak-Karolina államban tartott nagygyűlésén a Business Insider tudósítása szerint. Az új adminisztráció a vezetésével újra fogja tárgyalni a kereskedelmi megállapodásokat, és le fogja győzni az amerikai munkahelyek ellenségeit.

Háború

QP | Quality Placement

A "háború" szó használata minden bizonnyal idegesíteni fogja számos politikus kollégáját, akik többször hangot adtak aggodalmuknak azzal kapcsolatban, hogy Trump viselkedése kereskedelmi háborúba sodorhatja az országot.

Például Kevin McCharty, a képviselőház republikánus többségi frakciójának vezetője visszautasította a volt ingatlanmágnás ötletét, miszerint 35 százalékos adóvak kellene terhelni azokat a vállalatokat, amelyek az USA-n kívül fektetik be a pénzüket. Arra hivatkozott, hogy nem akar egyfajta kereskedelmi háború kirobbantásához asszisztálni.

Megígérte

Trump azonban már az elnökválasztási kampányban megígérte, hogy kemény lesz a kereskedelem ügyében. Nem válogatta meg a szavait. A Trans-Pacific Partnership ázsiai szabadkereskedelmi egyezményről például azt mondta, hogy annak bevezetése az Egyesült Államok folyamatos megerőszakolásához vezetne.

A választók bizalmát megköszönő körutazása részeként tartott gyűlésen újra megígérte, hogy megbünteti azokat a cégeket, amelyek kirúgják az alkalmazottaikat, elhagyják az országot, majd megpróbálják külföldről exportálni az USA-ba a termékeiket.

Győzelem 1.?

Kínát a világtörténelem legnagyobb "munkahelytolvajának" minősítette, majd megemlítette a Carrier technológiai cég ügyét, amely a napokban megígérte, hogy ezer munkahelyet az USA-ban tart ahelyett, hogy Mexikóba vinné ezeket. Trump ezt saját győzelmének értékeli, ám a cég vezetőjének nyilatkozata nem támasztja ezt alá.

Eszerint részben tekintettel voltak arra, hogy a vállalatnak több milliárd dolláros szállítási szerződése van a védelmi minisztériummal, részben automatizálással spórolják meg a többletköltségeket, amelyek az USA-ban tartott munkahelyekkel járnak. Tehát a jobb békesség politikáját követik, miközben hosszabb távon nem teremtenek új munkahelyeket.

Győzelem 2.?

Trump egy további hasonló "győzelmet" is elkönyvelt magának. Son Maszajoshival, a SoftBank technológiai cég vezérigazgatójával együtt jelentették be, hogy a japán vállalat 50 milliárd dollárt fektet be az USA-ban, amivel 50 ezer munkahelyet teremt. A volt ingatlanmágnás twitterüzenetben tudatta a világgal, hogy Son kizárólag azért döntött e mellett az üzlet mellett, mert őt választották az USA elnökévé.

A Business Insider kiderítette, hogy az 50 milliárdot nem a SoftBank, hanem a SoftBank Vision Fund fekteti be. Ez az alap összesen 100 milliárd dollárt gereblyézett össze: 25 milliárdot a SoftBanktól, 45 milliárdot Szaúd-Arábia állami tőkealapjától, 30 milliárdot más befektetőktől.

Ennek fele menne tehát az USA-ba, ám egy tanulmány szerint 2015-ben a világ összes kockázati tőkebefektetésének fele amerikai cégeket gazdagított, tehát csupán egy trendbe illő üzletről van szó. A SoftBank nagybefektető az USA-ban például 20 milliárd dollárt fizetett a Sprint mobilszolgáltató 83 százalékáért.

Munkahelyek?

Az 50 ezer beígért munkahellyel kapcsolatban éppen ezért felmerül a kérdés, hogy új vagy már meglévő állásokról van-e szó. Ugyanis a japán alap cégfelvásárlásokra is költheti az 50 milliárdját. Ha az előbbiről van szó, akkor válaszolni kellene arra, mennyi időn belül gondolják előállítani ezt sok munkahelyet.

Végül szépséghibája a bejelentésnek, hogy csak szóbeli megállapodásról van szó. Formálisan semmi sem történt, nem írtak alá a felek jogilag kötelező érvényű szerződést. Az üzlettel kapcsolatos prezentáció, amelyet Son tartott Trump távozása után, azt sejtette, hogy a pénz a következő négy évben érkezhet az USA-ba és esetleg a Foxconn technológiai bérgyártó vállalat is beszállhat további hétmilliárd dollárral.

Trükk?

A Business Insider emlékeztet arra, hogy a SoftBank agresszív felvásárlási törekvései az elmúlt években kiváltották az amerikai szabályozó hatóságok nemtetszését. Ezért Son és Trump közös fellépése jó eséllyel csak a japán cég gesztusa lehetett, amellyel el akarja nyerni a következő amerikai vezetés jóindulatát.