Donald Trump elnök továbbá elhalasztotta a döntést a Szíria elleni esetleges katonai csapásmérésről, mert még "további konzultációkat tart szükségesnek" a szövetséges országokkal (a lehetséges partnerek ebben az esetben Franciaország és Nagy-Britannia) - írja az Index az MTI-re hivatkozva.

Az Aszad-rezsim elleni válaszcsapást a szíriai Dúma városában múlt szombaton történt, több tucatnyi áldozattal járó gáztámadást követően ígérte meg a felháborodott Trump, de ahogy arról részletesen is olvasat, valójában igen kevés az opciója egy érdemi megtorlásra, és a roppant kényes szíriai egyensúly - elsősorban az Aszad oldalán harcoló orosz csapatok jelenléte - is megköti a kezét. Ezért nem csoda, ha úgy tűnik, inkább arcvesztés nélkül ki akar hátrálni az egészből: csütörtökön már a Twitteren is azt írta:

QP | Quality Placement

"Soha nem mondtam, mikor kerül sor a Szíria elleni támadásra, lehet, hogy nagyon hamar, lehet hogy egyáltalán nem hamar."

Ezen a megfogalmazáson később, már a nemzetbiztonsági tanács ülése előtt finomított:

"Nagyon, nagyon komolyan vizsgáljuk a helyzet egészét."

A nemzetbiztonsági tanács megbeszélésén részt vett James Mattis védelmi miniszter (korábban a közel-keleti amerikai csapatok parancsnoka) is, aki csütörtökön délelőtt a képviselőház fegyveres ügyekkel foglalkozó bizottságának meghallgatásán hangsúlyozta: bármilyen amerikai katonai csapás célja az, hogy megelőzze a szíriai háború oly' mértékű "elszabadulását", amelyben részt venne Oroszország, Irán, Törökország és mások is. Az amerikai védelmi miniszter a képviselőházi bizottság előtt megjegyezte ugyan, hogy az esetleges katonai csapásmérésnek megvannak a kockázatai, de a vegyi fegyverek szíriai bevetését nem szabad eltűrni.

A tárcavezető kitartott azon korábbi álláspontja mellett, hogy az Egyesült Államoknak "csak fél lábbal" szabad ottmaradnia Szíriában, nehogy belefolyjon a polgárháborúba.

Képünk forrása: AFP PHOTO / Mandel NGAN