Az elmúlt egy évben minden gondolatunk arra a feltételezésre alapult, hogy eljön a pont, amikor vége lesz a koronavírus-járványnak, és az élet visszatér a normális kerékvágásba. Ez a feltételezés szinte biztosan téves, a SARS-CoV-2 névre hallgató vírus az elmúlt hónapokban mutációk útján változatos "utódokat" hozott létre olyan tempóban, hogy kezd megfoghatatlanná válni, mint egy kísértet. Egyre inkább úgy látszik, hogy az influenzához hasonlóan állandó ellenfele lesz az embereknek, azzal a különbséggel, hogy rosszabb mint az influenza - írja a járvány jövőjével foglalkozó cikkében Andreas Kluth, a Bloomberg publicistája.

A virológusok az unalomig ismételgették az elmúlt időszakban a járványok alapszabályát, amely szerint akkor érnek véget, amikor a közösségek elérik az úgynevezett nyájimmunitást, azaz a népességük több mint kétharmada immunizálódik. Ez történhet természetes úton megfertőződéssel vagy oltással, a lényeg, hogy a kórokozó ne találjon elég áldozatot ahhoz, hogy sikeresen folytassa reprodukálódását. A SARS-CoV-2 azonban úgy változik, hogy vele szemben talán soha nem érhetjük el a nyájimmunitást - idézi a Bloomberg cikkírója Christopher Murray amerikai és Pater Piot brit tudós elemzésének végső, lehangoló tanulságát.

Trükkös mutánsok

Ennek legfőbb oka az, hogy egymás után jelennek meg a vírus új variációi, amelyek majdhogynem úgy viselkednének, mintha új vírusok lennének. A dél-afrikai mutánssal végzett klinikai tesztek például azt mutatták, hogy a fertőzésen korábban átesett emberek újra lebetegedtek az új változat támadása nyomán. Brazíliából hasonló jelentések érkeznek, amelyek szerint új erőre kapott a járvány az új vírusváltozat megjelenésével.

Ennek az az eredménye, hogy elvileg csak az oltás biztosíthatja a nyájimmunitást, mert az előző fertőzés hatástalannak tűnik. A gond az, hogy bár bizonyos oltások, bizonyos fokig hatásosnak látszanak az új változatokkal szemben is, a mutánsok részben a vakcinákat is kijátsszák. A gyógyszergyártók persze őrült tempóban fejlesztik új készítményeiket, ám ezeket újra el kell juttatni a felhasználókhoz, ami sem időben, sem térben nem lehet elég gyors ahhoz, hogy véget vessen a járványnak.

És az utóbbi a nagyobb probléma, mert biztosak lehetünk benne, hogy azokban a szegény országokban, amelyek alig vagy egyáltalán nem jutottak még oltásokhoz, vidáman mutálódik a koronavírus. Egymás után jelennek meg az új változatok, a rokonság gyarapodásának nem látni a határát. Ideillik Antonio Guterres, az ENSZ főtitkára nyilatkozata, amelyből kiderült, hogy az oltások 75 százalékát tíz országban adták be és van 130 olyan ország, ahova egyetlen dózis sem jutott.

És van, ami még rémesebb

A kórokozó fejlődése nem igazán meglepő és nem kellene eleve aggasztónak lennie. A tapasztalatok ugyanis azt mutatják, hogy minél fertőzőbbek a vírusok, annál gyengébb betegséget okoznak. Ezt egyfajta fajfenntartási logika magyarázza: ha legyilkolnának minden gazdatestet, amelybe beköltöznek, akkor végül nem maradna olyan alany, amelyben szaporodhatnak. A gond az, hogy a koronavírus egyelőre nem követi ezt a mintát. Az új változatok fertőzőbbek a korábbiaknál és nem kevésbé halálosak. Járványügyi szempontból ez a legaggasztóbb hír - véli a Bloomberg publicistája.

Adam Kucharski brit tudós két matematikai modellt vázol fel:

  • ha a vírus ártalmasabbá válik, de nem lesz fertőzőbb, akkor lineárisan terjed az emberek között;
  • ha nem lesz sem ártalmasabb, sem ártalmatlanabb az elődjénél, miközben fertőzőbbé válik, akkor a terjedés exponenciális tempóra gyorsul.

Nem arról van szó, hogy itt a világvége, hiszen a koronavírus messze nem olyan halálos, mint például a pestis volt annak idején. Jó hír, hogy egyre többet tudunk róla és egyre hatékonyabban védekezhetünk akár egyszerű korlátozások betartásával. A rossz hír azonban az, hogy nem térnek vissza a járvány előtti boldog békeidők - legalábbis belátható időn belül.