A szerződést valószínűleg jövő héten írják alá az érintett felek Párizsban. Az egyenként 750 millió dollárt érő hajók vétele hűen tükrözi az orosz vezetés szándékát, amely a Balti-tenger és a Földközi-tenger megerősítésére koncentrál.

Az orosz fegyverkezés félelmet kelthet a kisebb államokban, mint például a korábban megtámadott Grúziában, vagy a Baltikum országaiban. A NATO Achilles sarkainak számító államai - Észtország, Lettország és Litvánia - még mindig egy a védelmüket garantáló  biztonságpolitikai tervezetre várnak.

Novemberben Vladimir Putyin kezdeményezett tárgyalásokat Franciaországgal, amit nemzetközi szakemberek egyöntetűen kifogásoltak. Az orosz erősödés gátat szabhat az amerikai terveknek a Balti-tengeren, vagy legalábbis újraértékelésre kényszerítheti a Fehér-házat.

Néhány kritikus az agresszív orosz lépés miatt nem az erő-, hanem a politikai egyensúly felbomlása miatt aggódik. Nicolas Sarkozy szerint nem lehet Oroszországot egyszerre a NATO ellenségeként és szövetségeseként is kezelni.

Mást gondol erről az orosz vezetés. Nézőpontjuk szerint a NATO a legnagyobb fenyegetés Oroszország számára és annak bővítése még közelebb hozhatja a nemzetközi szervezet határait az orosz érdekeltségekhez.

A kelet-európai országok nem mernek tiltakozni a megállapodás miatt, hiszen ez gyenge és aggodalmas színben tüntetné fel őket a nemzetközi porondon.