Most vasárnap a választók 53,26 százaléka szavazott nemmel az elszakadásra. Ez valamivel kisebb többség, mint 2018-ban, a részvétel azonban magasabb volt a két évvel ezelőttinél.

A szavazók kifejezték véleményüket, és a többség megerősítette azt a vágyát, hogy Új-Kaledónia Franciaország része maradjon - reagált a döntésre Emmanuel Macron francia elnök. - Államfőként szívből jövő hálával üdvözlöm a bizalmukat. Egyszersmind alázattal fogadom az eredményeket - tette hozzá Marcon.

Az Ausztráliától keletre, Új-Zélandtól pedig északra fekvő szigetcsoport a 19. században lett francia gyarmat, jelenleg nagyfokú önállóságot élvez Franciaország különleges jogállású, tengerentúli területeként. A függetlenség gondolatát főleg az őslakos kanak közösség támogatja, míg a telepesek leszármazottai a Franciaországhoz tartozást. A sziget gazdaságát jelenleg a Párizstól kapott évi másfél milliárd dolláros állami támogatás, a nikkel és a turizmus hajtja. A nikkeltartalékokat egy francia vállalat termeli ki - olvasható az Euronews oldalán.