Úgy tűnik, Hszi Csin-ping kínai államfő saját politikai törekvései még jobban felkavarhatják az országában kialakuló gazdasági vihart, amit az ingatlanfejlesztő ágazat csődközeli helyzete és a feldolgozóipari vállalatokat sújtó energiahiány okoz – véli Tom Mitchell, a Financial Times szingapúri tudósítója. Elemzők és kormányzati tanácsadók arra számítanak, hogy a két nagy problémára csak kisebb irányváltással reagál majd a pekingi kormány gazdaságpolitikája, miközben Hszi tovább forszírozza a szívéhez közel álló, „közös jólét” címen futó reformot.
A kínai államfő elszántságát erősítheti, hogy az elmúlt időszakban Mao Ce-tung óta a legnagyobb hatalommal rendelkező kínai vezetővé vált, és esélye van rá, hogy a Kínai Kommunista Párt a jövő évben harmadszor is főtitkárává válassza. Korábban elérte, hogy eltöröljék azt a korlátozást, hogy egy személy csak két cikluson át lehet Kína államfője, így ezzel lényegében tetszés szerint megőrizhetné hatalmát.
A „közös jólét”, amelynek lényege, hogy mérsékelni akarják a kínai társadalmi rétegek életszínvonala közti különbséget, megkoronázná tevékenységét. Az ország korábbi elnökei az elmúlt évtizedekben biztosították a gyors gazdasági növekedést, ám ő lenne az, aki ennek gyümölcseit egyenletesebben osztaná el az emberek között.
Más kérdés, hogy Kína második legnagyobb ingatlanfejlesztő vállalata az Evergrande csődközeli helyzete – a cég 300 milliárd dollárnyi kötelezettséget görget maga előtt, miközben az elmúlt időszakban elmulasztotta hitelei törlesztését –, illetve az energiaárak megugrása milyen hatással lesz a gazdaságra. Nem akadályozza-e meg Hszi jóléti reformjának végrehajtását. Első látásra van mozgástere a pekingi vezetésnek, ugyanis várakozások szerint az ország könnyedén túl fogja teljesíteni idei hatszázalékos GDP-növekedési tervét.
Ingatlanpiaci válság
Sok elemző azonban óvatosságra int, úgy vélik, hogy az Evargrande válsága jóval nagyobb lehet, mint amire Hszi és tanácsadói számítanak, akik igyekeznek megnyugtatni a befektetőket, mondván: a kormány meg fogja regulázni az ágazatot. Az aggódó szakértők felhívják a figyelmet arra, hogy az erősen eladósodott kínai ingatlanfejlesztők kötvényeinek hozama nő (mivel a befektetők szabadulni igyekeznek tőlük), miközben az újabb kibocsátások meghiúsulhatnak, ami csődhullámot okozhat.
Az Evergrande helyzetének romlása kicsúszhat a hatóságok ellenőrzése alól, azaz rendezetlen összeomlásba torkollhat, mivel a befektetők igyekeznek menteni a menthetőt, ami ugyan racionális gondolkodás a saját szempontjukból, ám ha sokan a kiszállás mellett döntenek, akkor egy önmagát erősítő folyamat indulhat be, amiben egyre rosszabbá válik a helyzet – mondja Michael Pettis, a Pekingi Egyetem pénzügyi rendszerekkel foglalkozó professzora.
Riasztóbb, amit a kínai kormány neve elhallgatását kérő tanácsadója mondott. E szerint az Evergrande vagyoneladásai, amivel igyekezett pénzhez jutni, hogy legyen miből törlesztenie a tartozásait, vakondtúrások ahhoz az adóssághegyhez képest, amit ki kellene fizetnie. Ha a cég piacra dobja az építési telkeit, az agyoncsaphatja a földárakat, amelyek nyilván rengeteg hitel mögött állnak fedezetként, így ezzel ezek a kölcsönök is bedőlhetnek. A történet vége az lehet, hogy a kormány kénytelen lehet államosítani az egész ingatlanszektort, nyakába véve a felhalmozott adósságot.
Energiaellátási válság
Az energiapiacon kialakult hiány jó példa arra, hogy a legjobb szándékkal meghozott intézkedéseknek is lehetnek negatív következményei. Egyes tartományokban azért fogták vissza az energiatermelést, mert gondjaik vannak az idei évre vonatkozó energiahatékonysági célok elérésével. Máshol a szénhiány miatt száll el az áramtermeléshez szükséges energiahordozó ára, miközben az elektromos energia árát limitálták, ezért veszteséges az energiatermelés.
Egy műanyagokat gyártó, Csiangszu tartományban működő cég vezetője – aki szintén neve elhallgatását kérte – azt mondta, hogy szeptember közepén az utolsó pillanatban értesítették arról, hogy vállalata kevesebb energiát kap, mint amennyit rendelt. A helyi kormánynak nem volt világos hosszú távú terve arra, hogyan akarja kezelni a problémát, a cégek magukra maradtak, hogy átvészeljék a helyzetet.
A kormány a napokban engedélyezte a szénkitermelés ideiglenes növelését és az áram árának emelését, ám nem fogják feladni az ambiciózus szén-dioxid-kibocsátási terveket, ami arra utal, hogy tényleg nincs hosszabb távú terv az energiaellátási hiány kezelésére.
Legolvasottabb

A macskológia tudománnyá vált, döbbenetes eredmények láttak napvilágot

Nem fogja kitalálni, melyik Magyarország legforgalmasabb vasútállomása

Több mint százezren szavaztak, megvan az év szállodája

25 százalékos béremelés helyett csak egy jókora pofont kapott a közszféra

Megjelent a határozat: százezrek kapnak támogatást
