Több területen is jelentős előrelépés történt az Egyesült Királyság európai uniós kiválásának feltételeiről szóló tárgyalások e heti fordulóján - jelentette ki David Davis brexittárgyalásokért felelős brit miniszter a csütörtökön zárult egyeztetés után tartott sajtótájékoztatón. Szerinte "létfontosságú fordulón" vannak túl.

Michel Barnier EU-s főtárgyaló óvatosabb: ő úgy látja, hogy új lendületet kaptak a tárgyalások, de messze még vége. A tisztviselők szerint Theresa May brit miniszterelnök Firenzében elmondott beszéde mozdította ki az egyeztetést a holtpontról. Barnier szerint bár sikerült néhány pontot tisztázni, még sok a tennivaló addig, amikor a második szakaszba léphetnek a tárgyalások. Hetekről vagy hónapokról beszélünk.

Kapcsolódó

Állampolgárok jogai

Barnier szerint partnerei megerősítették, hogy az EU-állampolgároknak lehetőségük lesz a brit bíróságok előtt érvényesítsék jogaikat, de abban nem tudtak megegyezni a felek, hogy ezeket a jogokat az Európai Bíróság garantálhassa.

May megerősítette beszédében, hogy nem akarják, hogy az Egyesült Királyság az európai joghatóság alá tartozzon a brexitet követően. Davis úgy értelmezte főnöke szavait, hogy az Egyesült Királyság egy EU-n kívüli harmadik ország lesz, ezért az Európai Bíróság nem dönthet az ügyeiben. Davis szerint a végső kilépési megállapodást beépítik a brit jogba, amit Barnier kevésnek tart biztosítékként.

Pénzügyi kötelezettségek

Az EU-s főtárgyaló szerint még mindig megosztottak a felek abban a kérdésben, mekkora összeget kellene fizetnie Nagy-Britanniának korábbi uniós vállalásai után (lelépési pénz). Ugyanakkor hasznos megbeszélést folytattak a pénzügyi elszámolást illetően.

Barnier szerint brit fél azzal hozakodott elő, hogy még nincs abban a helyzetben, hogy ez ügyben konkrét vállalásokat tegyen. Az EU azonban csak azt értékelheti jelentős előrelépésként ebben az ügyben, ha minden olyan kötelezettséget tiszteletben tartanak, amit a szigetország és az EU 27 tagállama tiszteletben tart.

Vita az ír határról

Az Észak-Írország és Írország közötti határral kapcsolatban Davis kifejtette, hogy elkezdtek közös elveket kidolgozni arra vonatkozóan, hogyan tarthatnák meg a közös utazási zónát az Egyesült Királyság és Írország között. Egyetértés van abban, hogy az Írországban békét teremtő 1998-as belfasti megállapodásban garantált állampolgári jogokat fenn kell tartani.

Barnier ezzel kapcsolatban hangsúlyozta: a születendő megállapodásnak tiszteletben kell tartania mind az egységes piac szabályait (azaz el kell kerülni, hogy a szabad átjárást kihasználva a csempészet paradicsomává váljon ez a térség), mind a belfasti megállapodás elemeit.

Jövőbeli kapcsolat

Davis reményét fejezte ki, hogy az EU-tagállamainak vezetői mandátumot adnak az uniós tárgyalóknak arra, hogy egyeztessenek a brit miniszterelnök által javasolt átmeneti időszakról. Barnier viszont jelezte, hogy a jelenlegi felhatalmazásuk szerint az átmeneti időszakról csak a tárgyalások második szakaszában lehet szó.

A következő fordulót október elején rendezik, az uniós csúcstalálkozó előtt, amelyen Barnier-nek be kellene számolnia a tárgyalások állásáról és az EU 27 állam- és kormányfőinek döntenie kellene arról, hogy a három fő kérdésen túl (a Nagy-Britanniában élő uniós állampolgárok jogai, a lelépési pénz és az ír-észak-ír határ), miről egyeztethetnek még az EU képviselői

Az Európai Parlament már jelezte, azt fogja javasolni a jövő héten, hogy az EU-csúcson csak akkor léptessék a következő fázisba a tárgyalásokat, ha jelentős áttörés történik.