Mind több jel utal arra, hogy az inflációs nyomás enyhül, ugyanakkor a gazdasági visszaesés kockázata nő az eurózónában – állapítja meg az Európai Központi Bank (ECB) havi jelentése. A térség jegybankja az idén már csak a bruttó hazai termék (GDP) 0,6-1 százalékos növekedését prognosztizálja, a jövő évi előrejelzését pedig 1,1-2,1 százalékra módosította lefelé. A kilátásokat rontja, hogy az Irak elleni esetleges háború, illetve annak az olajárra gyakorolt hatása miatt állandósult a nagyfokú bizonytalanság – áll a jelentésben. Az ECB jelezte: kész tovább csökkenteni a múlt héten 50 bázisponttal, 2,75 százalékra mérsékelt irányadó kéthetes repokamat-minimumot. Az ECB igazgatótanácsának finn tagja, Matti Vanhala szerint az infláció nagyon hamar az ECB középtávra megszabott 2 százalékos plafonja alá fog süllyedni. Az Economist Intelligence Unit (EIU) londoni gazdaságkutató ugyancsak visszafogott, 1,7 százalékos GDP-bővülésre számít 2003-ban, szemben a 2,3 százalékos korábbi prognózisával. A Világbank jövőre 1,8 százalékos ütemet vár. Így az előrejelzések nemcsak átlagukat tekintve csengenek egybe, hanem a tekintetben is, hogy jövőre a világ három nagy gazdasági térsége – az Egyesült Államok, Japán és az Európai Monetáris Unió – közül az eurózóna gazdasága növekszik a legkevésbé. A problémát a térség két vezető ereje, Németország és Franciaország jelenti. Németországban a gazdaságkutatók egymás után rontják le előrejelzéseiket. A HWWA például a korábbi 1,4-ről a felére vitte le jövő évi GDP-prognózisát. A Standard & Poor's kilátásba helyezte, hogy romolhat az ország AAA hitelbesorolása, ha a kormány nem kezd hozzá a pénzügyi konszolidációhoz vagy a szerkezeti reformkísérletek kudarcba fulladnak. A térség második legnagyobb gazdaságában, Franciaországban az ipari termelés a szeptemberi 0,4 után októberben egy éve a legnagyobb mértékben, 0,6 százalékkal esett vissza, noha a piac 0,2 százalékos növekedést várt. A kereslet csökkenését jelzi az is, hogy novemberben 6,2 százalékkal zuhant az autóértékesítés az eurózónában.