A világ részvénypiacain egyelőre nem fúvódott fel pénzügyi buborék, ám ha a következő két évben tovább folytatódik az árfolyamok emelkedése, az nagy összeomláshoz vezethet - állítja Nouriel Roubini közgazdász professzor, aki azzal szerzett nevet magának, hogy megjósolta a 2007-2009-es pénzügyi válságot. Óriási távolságra került ugyanakkor egymástól a Wall Street-i befektetők és a main street, azaz az utca emberének hangulata, és az amerikai reálgazdaság gyenge maradt - ismerte el. Roubini az annak ellenére fogalmazott ezúttal óvatosan, hogy az amerikai tőzsdeindexek egymás után döntik meg rekordjaikat, a Dow Jones például kedden történetében először átlépte a 15 ezer pontos határt - emlékeztetett a CNBC.

A kötvényhozamokról, amelyek a Fed agresszív monetáris enyhítésének következtében rekordmélységben vannak, szintén óvatosan nyilatkozott a sokak által gurunak tartott szakértő. Szerinte ezen a piacon nagyon lassan fog normalizálódni a helyzet. A Federal Reserve harmadik könnyítési programját hajtja végre, amelyben havonta 40 milliárd dollárért vásárol jelzáloghitelekkel fedezett értékpapírokat, illetve további 40 milliárdért amerikai állampapírokat.

Brutális válság jön

Egészen másként látja a helyzetet David Roche, az Independent Strategy elnöke, aki szerint, ha a jegybankok egyszer abbahagyják az adósságok vásárlását, akkor a 2008-asnál is nagyobb pénzügyi válság robbanhat ki. Roche már korábban jelezte, hogy a biztonságos menedéknek tartott állampapírokat - az amerikaiakon kívül például a német, a brit kötvényeket - a látszattal ellentétben a legveszélyesebb befektetéseknek tartja.

Amíg a jegybankok folytatják a pénznyomtatást, addig ennek a forrásnak a hetven százaléka a biztonságosnak tekintett államkötvények piacán köt ki. Ez alacsonyan tartja a hozamokat, ám amint vége a monetáris enyhítésnek a hozamok megugranak, ami jelentős tőkeveszteséget okoz majd számos pénzügyi szolgáltatónak és a többi magánbefektetőnek, aki ezekben tartotta a pénzét. Ez a vagyoncsökkenés meglátszik majd a kereslet zsugorodásán és az üzleti hangulat romlásán, ami a reálgazdaság hanyatlásához vezet.

Japán epicentrum lehet

Az elemzők azóta próbálják megjósolni a monetáris enyhítés végének következményeit, amióta kiderült, hogy a Fed döntéshozóinak egy része úgy látja: itt az ideje visszavonulót fújni. Roche ugyanakkor a japán vezetés gazdaságösztönző programjával kapcsolatban is pesszimista, pedig az még éppen hogy csak elindult. A szigetország kormánya és jegybankja összesen 1,4 ezer milliárd dollárt készül a gazdaságba pumpálni, hogy megfordítsa a 15 éve tartó deflációt, ám a szakértő igen kockázatosnak látja ezt a kezdeményezést.

Japánban más fejlett országokkal összehasonlítva hagyományosan erős a belső beruházási kereslet, s amíg ez így marad, addig nem kell tartani az államkötvénypiac felborulásától. Ha azonban az Abe Shinzo kormányfő neve után abenomicsnak keresztelt kísérlet kudarcot vall, akkor a tőke mégis távozóra foghatja a dolgot, ami brutális hatással járna. A dolog azzal kezdődhet, hogy sikerül visszahozni az inflációt, ami azonban az állampapírok hozamának növekedésével járhat. A kormánynak emiatt gondjai támadhatnak a csillagászati - a GDP 245 százalékát elérő - államadósság törlesztésével -, ami felboríthatja egész gazdaságpolitikáját.

Roche mindezek alapján azt ajánlja a befektetőknek, hogy kössenek fedezeti (hedge) üzleteket az általa jósolt pénzügyi összeomlás kivédésére. Játszanak a világpiacon elérhető értékpapírok drágulására, miközben shortolják a biztonságos menedéknek tartott államkötvényeket, azaz ezek értékvesztésére teszik tétjüket.