Az utóbbi időben a Bloomberg és a Financial Times hasábjain is Szlovéniát nevezték meg a következő "gyanús" országként, amely pénzügyi mentőcsomagot kérhet Brüsszeltől az ország növekvő problémákkal küzdő bankjai miatt. A nem teljesítő hitelek aránya a Raiffeisen Research adatai szerint jelenleg 16-18 százalék körüli, ami jelentős emelkedést jelent a 2011 végi 11,5 százalékhoz képest. Bár a Raiffeisen elemzői szerint nem valószínű, hogy rövid távon Szlovénia egy spanyolországihoz hasonló mentőcsomagot kér az EU-tól, úgy gondolják, a bankok pénzügyi problémái negatív hatással lesznek Szlovénia gazdasági teljesítményére. "Makrogazdasági szempontból a bankszektor gyengesége és a visszavetett hitelezés akadályozni fogja a beruházásokat és a gazdasági növekedést" - fogalmaznak.

A különösen a sajtóban szárnyra kapott spekuláció azonnal válaszra késztette az ország pénzügyminiszterét: nincs szükség európai pénzügyi mechanizmusok segítségére, sem a bankok tőkemegfelelése, sem fiskális okok miatt - közölte. Hozzátette: az állami tulajdonú bankok feltőkésítése mellett a szlovén kormány keményen dolgozott eddig saját pénzügyei rendbetételén is, így a 2011 végi 6,4 százalékról idén 3,6 százalékra csökkenhet az államháztartási hiány, hogy aztán 2013-ban 3 százalék alá essen. Az Európai Bizottság nem kapott és nem is vár megkeresést Szlovénia részéről - közölte Olli Rehn pénzügyi biztos szóvivője is hétfőn egy brüsszeli sajtótájékoztatón, reagálva a sajtóhírekre.

Múlt héten ugyanakkor a szlovén pénzügyminiszter azt is jelezte, hogy a legnagyobb szlovén bank, az állami többségi tulajdonban lévő Nova Ljbuljanska Banka (NLB) 500 millió eurónyi friss tőkére szorulhat 2013 végéig a hitelportfólió romlása miatt. Az European Resolution Capital Fund számítása szerint 1,5 milliárd eurónyi olyan hitellel rendelkezik a társaság, amelyet nem fognak visszafizetni az ügyfelek. A szektor teljes rosszhitel-állománya március végén elérte a 6 milliárd eurót.

Az állam több intézkedéssel is segíti az NLB pénzügyeinek rendbetételét: a közelmúltban több mint 380 millió euróval növelte a társaság tőkéjét, így elsődleges alapvető (core Tier 1) tőkemutatóját 6 százalékról 9 százalékra emelte, megfeleltetve a bankot az Európai Bankhatóság (EBA) követelményeinek. A KBC, amely 22 százalékos részesedéssel rendelkezik a bankban, nem vett részt a tőkeemelésben, veszélyben látta volna ugyanis ezzel saját, EU által elfogadott szerkezetátalakítási tervét. Az állam viszont többségi tulajdonost nem talált eddig a bankra, ami szintén fűti a bankmentő csomag szükségességéről szóló spekulációt. A kormány célja most, hogy egy stratégiai befektető részvétele révén részesedését a jelenlegi 64 százalékról 25 százalékra csökkentse az NLB-ben.

A szlovén GDP idén 0,9 százalékkal csökkenhet, miután tavaly már egy 0,2 százalékos visszaesést élt át az ország gazdasága. A gyenge makrogazdasági teljesítmény kedvezőtlen a bankszektor hitelportfóliójának minősége szempontjából, és további bizonytalanságot okoz a jövőre nézve.