Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.

Vlagyimir Putyin álma a volt szovjet köztársaságok összefogásáról Moszkva vezetésével újabb győzelemmel dicsekedhet: az Oroszország, Belarusz, Kazahsztán és Örményország alkotta szövetségbe belépett Kirgizsztán. Az orosz államfő elégedetten nyilatkozott arról, hogy menetrend szerint halad az új szövetség felépítése - közölte a TASZSZ. Mint mondta, az eurázsiai integráció máris bizonyítja hatékonyságát, pedig Örményország csak január 2. óta a tagja. A résztvevők közti kereskedelmi forgalom közel 20 milliárd dollárral nőtt, és ami különösen fontos, ezen belül 40-ről 28 százalékra csökkent a nyersanyagok és energiahordozók aránya.

Hogy milyen lesz Kirgizsztán hozzájárulása a közös gazdagsághoz, meglehetősen kérdéses. Ez a volt szovjet Közép-Ázsia egyik legszegényebb országa, ahol az egy főre eső GDP nem érte el az 1300 dollárt 2013-ban - újabb adata nincs a Világbanknak. A biskeki munkaügyi minisztérium adatai nem bátorítóak az üzbégek számára - prognózisa szerint az EGU tagság miatt akár kétszeresére nőhet a munkanélküliség, főleg mert a kínai árukat reexportáló bazárokat be kell záratniuk. A jegybank előrejelzése sem vidámabb: a márciusi 8,5 százalékos inflációt követően a csatlakozás után 10-12 százalékos drágulásra számít.

Vannak, akik attól tartanak, hogy veszélybe kerül az ország szuverenitása. Az 5,6 milliós állam a demokrácia szigete volt a térségbeli diktatúrák tengerében - írta a The Moscow Times. Az első poszt-szovjet állam volt, amely csatlakozott a Kereskedelmi Világszervezethez (WTO), és tavalyig a világ egyetlen olyan országa, ahol egyszerre volt amerikai és orosz katonai támaszpont - ennek az amerikai bezárása vetett véget. Az orosz kötődés azonban meghatározó volt és maradt - kirgizek százezrei dolgoznak a gazdag szomszédnál és küldik haza keresetük jelentős részét, onnan származik az import harmada és oda tart az export 13 százaléka. A kötődés pedig egyre erősödik.

Szimbolikus 1 dolláért a Gazprom megvette a kirgiz nemzeti gáztársaságot gázvezeték-hálózatával és föld alatti tározóival együtt, azzal az ígérettel, hogy öt év alatt 20 milliárd rubelt, több mint 610 millió dollárt költ a csőd szélére került vállalat infrastruktúrájának fejlesztésére. Emellett megállapodtak a kirgizsztáni orosz katonai támaszpont bérleti szerződésének meghosszabbításában 15 évvel és egy segélycsomagban, amelynek keretében Moszkva 500 millió dollárt leírt a kirgiz adósságból.

Az újszovjet közösségbe való belépés dátumát egyértelműen az orosz szempontok diktálták, Biskekben ugyanis igencsak zavaros helyzetben került rá sor. Két héttel ezelőtt, miután a kereskedelmi minisztérium közölte, hogy az éves inflációs ráta elérte a 110 százalékot és január-februárban 13,4 százalékkal csökkent a külkereskedelmi forgalom, lemondott a miniszterelnök, és utódja, Temir Szarijev egy nappal az EGU-ba való ünnepélyes belépés előtt tette le az esküt a parlamentben kormányával együtt. Vezetéséhez komoly reményeket fűznek a megfigyelők, mivel 2011 óta ő vezette a gazdasági minisztériumot. A legnagyobb probléma, amivel szembe kell nézzen, az ország kritikus energetikai helyzete. A teljes áramtermelés 79,9 százalékát vízi erőművek adják, ami jelentősen visszaesett az aszályos időjárás miatt.