Bár az elején az érintett felek (azaz a törökök, és a beruházást bejelentő Vlagyimir Putyin orosz elnök) állítólag tényleg komolyan gondolták, hogy a 2014 végén törölt Déli Áramlatot egy a török-görög határig gázt szállító vezetékkel helyettesítenék, az elmúlt hónapok eseményei után igencsak meglepő lenne, ha végül eredeti formájában épülne meg a csőrendszer.

Az energiapiaci portál szerint a viharfelhők nyáron kezdtek el gyülekezni a projekt felett. Júliusban ugyanis a törökök és az oroszok némileg összekülönböztek a gázáron, és bár augusztus végén úgy tűnt, javul a viszony, szeptember elején mégis felfüggesztették a tárgyalásokat.

Egyre több rossz előjel

Ezt követően elég sokáig szinte semmit nem lehetett hallani a beruházásról, amíg egyszer csak szűk két hete Alekszej Miller Gazprom-vezér be nem jelentette: csak feleakkora lesz a vezeték kapacitása, mint ahogy eredetileg tervezték. Korábban arról volt szó, hogy négy csövön összesen évi 63 milliárd köbméter gáz érkezhet az országba, ezzel szemben a Gazprom-vezér október elején már csak szűk 32 milliárdos szállításról beszélt.

Azóta ráadásul ez a "fapados" Török Áramlat is bizonytalanná vált, mivel az oroszok szíriai katonai akciói miatt még inkább elmérgesedett a viszony a felek között.

Több szakértő szintén a Török Áramlat bukásaként könyvelte el, hogy időközben az oroszok is észak felé fordultak: a Gazprom szeptember elején öt másik európai céggel közösen aláírta az Északi Áramlat 2 projekt részvényesi megállapodását, aminek értelmében megdupláznák a Balti-tenger alatt futó vezeték kapacitását.

Magyarország a Teslát támogatta

Magyarország a kezdetektől azt a Tesla névre keresztelt csőrendszer megépítését támogatta, amely Görögországon, Macedónián és Szerbián keresztül hazánkba is juttatott volna a déli útvonalon érkező orosz gázból. Igen ám, de a Török Áramlattal kapcsolatos tervek módosulásával ez a projekt lényegében teljesen értelmét vesztette. A csökkentett kapacitással ugyanis csak a törökországi igények elégíthetőek ki.

Azaz a Tesla projekt tulajdonképpen gáz nélkül maradt. Ezt úgy fest egyre inkább az érintettek is belátják. Nyáron még arról volt szó, hogy egy munkacsoport keretében akár már szeptemberben tárgyalhatnak a résztvevő cégek a projektről, néhány hónapon belül pedig szándéknyilatkozat is születhet a beruházásról. Az NRG Report értesülései szerint azonban - hiába írunk már október közepét - a tárgyalásokra egyelőre nem került sor. Ráadásul időközben a szerbek is visszakoztak: a Srbijagas állami gázmonopólium vezetője Dusan Bajatovic beszélt arról a helyi médiának, hogy nincs 1,6 milliárd eurójuk a projektre.

Az egésznek csak akkor van értelme, ha ezzel a beszerzési források számát lehet növelni, tehát vezetékbe nem orosz molekula, hanem mondjuk közel-keleti vagy Kaszpi-tengeri gáz kerül. Így ugyanis csökkenthető a régió továbbra is komoly energetikai függősége Oroszországtól, és a verseny miatt az árak is eshetnek - olvasható az NRG Report elemzésében.

QP | Quality Placement